HU  |   RO  

Korunk 2008 December

Gallianoritól Doina Berchináig


Keszeg Anna

 

Magyar/román divatbloggerek
 
Mekkora relevanciája lehet egy olyan, tematikusan szűkített blogkultúráról szóló elemzésnek, mely nyomtatásban jelenik meg? Én magam vagyok annyira a könyvkultúrában szocializálódott, hogy ez a kérdés nem fordult meg a fejemben addig, amíg a „legnépszerűbbnek” nevezett romániai blogon1 nem olvastam a bejegyzőnek azt a megállapítását Dorina Guţu New media2című kötetével kapcsolatban, hogy ezt a könyvet csak a blogoszférában jártas, ott névvel rendelkező „szerző” írhatta volna meg. Persze a kérdés önmagában nevetséges, mert semmi sem zárja ki azt, hogy Dorina Guţu más fedőnév alatt ne tartozna a blogos celebvilághoz.3 Viszont módszertani kérdésként a probléma megmarad, és éppen fordítottjaként annak, amit a blogger kérdezett: írhat-e outsider a blog-kultúráról, mégpedig nyomtatott felületen, és ha igen, milyen relevanciája lehet annak, amit megállapít? Kinek a szempontjából releváns az, amit megállapíthat? A participatív megfigyelés körüli társadalomtudományos viták új kontextusa látszik itt (sarkítva?) megjelenni. E vitaszituációk felidézése helyett egy deskriptív és egy komparatív elemzési szempontot javaslok írásom kiindulópontjaként: milyen típusú és milyen eljárásokkal dolgozó divatblogokat írnak magyar és román nyelven? Vannak-e különbségek e globálisnak tűnő fogyasztói magatartások művészetére érzékeny kultúrán belül? Kérdéseim már abból a szempontból is izgalmasak, hogy a blogoszféra – eljárásai, lehetőségei egységességének ellenére – igenis rendelkezik valamiféle, ha nem is nemzeti, de társadalmi-kulturális kontextusok szerinti tagolódással, az új médiumoknak is vannak ilyen típusú jellemzőik. Az eltérő kulturális közegek szerinti fragmentálódás kérdését főként mennyiségi alapon, az internethez való hozzáférés egyes országokra bontott statisztikái vagy pedig a bloggerkedést serkentő krízishelyzetekhez kapcsoltan tárgyalják.4 Az én szándékom inkább az, hogy e statisztikai mutatókon kívül tárgyaljam a kérdést, s stratégiai különbségekre kérdezzek rá a magyar és román nyelven íródó divattal kapcsolatos blogokon belül. Az írás terjedelmi korlátai miatt itt megelégszem módszertani lehetőségek és vizsgálati szempontok megadásával, és csak elszórt példákat emelek ki alátámasztásként.
 
Kimeríthető-e a jelenségcsoport?
A vizsgálat fő nehézségét mindjárt az adja, hogy nehezen számszerűsíthető a megvizsgálandó blogok pontos száma. A vizsgált jelenséghalmaz lehatárolásának problémája nem csak e tematikus blogcsoporton belül adódik, hiszen a blogoszféra kiterjedése már önmagában kérdéses: az elfogadott hozzávetőleges számadat a világ összes blogjának számát 100 millió körülire teszi, a jelen mérések szerint naponta 74 000 új blog jön létre (ami persze nem jelent abszolút értelemben vett növekedést, hiszen a törlés nélkül abbahagyott blogok száma nem mérhető).5 Statisztikai feldolgozás a 2008-as évre a Technorati.com oldalon érhető el, s itt több szempontú bontásban is követhetőek a blogoszférában beálló változások.6 A divatblogok szempontjából leginkább azok a mérések lehetnek tanulságosak, melyek a férfi és női bloggerek európai megoszlását (73% férfi blogger Európában az egyesült államokbeli 57%-kal szemben), a női blogok döntően személyes és nem szakmai jellegét (a nők 83%-a vezet személyes, 38%-a szakmai, a férfiak 76%-a szakmai és 50%-a személyes blogot), a hirdetéseket tartalmazó blogok nemek szerinti számarányát (a nők vezette blogok 53, a férfiak vezette blogok 54%-a tartalmaz reklámokat) mutatják ki. És nyilván az sem mellékes a nyugati divatblogkultúrából ismerős stratégiák szempontjából, hogy e statisztika szerint a szakmai blogok és a reklámot alkalmazó blogok esetében a nézettség mindig nagyobb, mint a két ellentett kategória esetében, hiszen a divatblog – ha nem is feltételezi minden esetben szerzője divatvilágon belüli szakmai identitását – már nem sokkal megjelenése után felfedezte a fizetett reklámban rejlő lehetőségeket.7 Ha ezektől a statisztikai adatoktól eltekintve a román és magyar nyelven íródó divatblogok száma érdekel, elég nehéz pontos számadatokat sorolni. A blogok tematikus címkéi alapján a blog.hu8 ötven divattal kapcsolatos blogot sorol fel, a weblog.ro pedig igen sajátos módon kalkulál: tíz blogot sorol fel a fashion, húszat a lifestyle and fashion kategóriában, és paradox módon tíz különböző személyes oldal került a moda címke alá (itt további találatok vannak a következő témákra: moda retro – 6; moda, colectii, tendinte – 4; moda, Romania – 4; moda, tendinte – 3).9 A blog360.ro oldal szintén tartalmaz divattal kapcsolatos linkgyűjteményt, itt viszont mindössze tíz szorosan divattal kapcsolatos blog neve fordul elő. Az angol nyelvi befolyás – melyre több román nyelvű blogon történik hivatkozás – már a szelekciós szempontok tisztázatlanságában is megmutatkozik. E hozzávetőleges számadatok alapján elmondható, hogy túl nagy számbeli eltérés viszont nincs a két nyelvileg elhatárolt tematikus blogcsoport között, a különbségek inkább az archiválás, rendszerezés, számontartás problémájához kapcsolódnak.
 
Blogtípusok
A nyugati divatblogtársadalom 2002 körül született. A közvélekedés szerint a cipőblogger Manolo volt az első divatblog szerzője. 2003 pedig az az év, amikor a divatblogokat hivatalosan is elismerték azáltal, hogy bloggeri minőségben először kaptak szerzők divatbemutatókra szóló meghívót. Ehhez képest a magyar–román divatblogkultúra körülbelül négyéves lemaradással született, viszont a divatvilágbeli változásokkal még nagyon kevéssé kapcsolódik össze. Ennek ellenére a blogok műfaji variánsai a nyugati példának megfeleltethetőek. Egy korábbi elemzésemben10 felállítottam egy divatblog-tipológiát, miszerint a viseletkultúrával kapcsolatos elemzések esetében ötféle blogtípussal számolhatunk11: trendkalauz- és divatvilágismertető-;12 bulvárdivatblog;13 tematikus kiegészítőblog14; személyes stílusblog;15 streetstyle-blog16. Mind a magyar, mind pedig a román divatblogok között említhetők variánsai ennek az öt típusnak. Az viszont a külföldi példákhoz viszonyítva nagyon tanulságos, hogy a bloggerkedés szinte teljesen függetlenedik a divatvilág klasszikus fórumaitól, nagyon kevés esetben keresi a kapcsolódási pontokat a divat honi környezeteivel. A két román divatfesztiválról17 például a hivatalos, megrendelt beszámolókon kívül alig születnek bejegyzések. Kivételt a Mauvert blog jelent, mely speciálisan „profi” jelenségnek tekinthető. E régió bloggerei nem annyira az itthoni divatvilág változásaiban, hanem a külföldi trendekben, szépségtrükkökben tájékozódnak, vagy saját stílusok bemutatására vállalkoznak. És a különbség éppen itt követhető leginkább: a román nyelven íródó blogok az első, míg a magyarul íródók a második tendenciát képviselik inkább. Két kiemelt példa. A személyes stílusblogra Keti Bredso blogját említem, melynek leírása ez: „Van világ a trendin kívül is. Egy kreatív ruhatár titkai.”18 Ezzel szemben a fashionista.ro blog szerzői az „All You need is fashion”19 szlogennel vezetik be az öltözködéskultúrán kívül a formatervezés újdonságaiban is tájékozódó blogjukat. Közös jellemzőnek látom viszont, hogy a hirdetésekből adódó jövedelemforrást még nem fedezte fel igazán ez a társadalom. Bár ellenpéldák mindig hozhatók, ezek a blogok nem jövedelemforrásként határozódnak meg, hanem a szerző(k) divatvilág iránti elkötelezettségével állnak összefüggésben. Minden tematikus szűkítettségük ellenére nem annyira szakmai, hanem személyes blogként funkcionálnak.
 
Bloggerprofilok
E kérdés aktualitásának éppen az elmúlt hetekben teremtődött új kontextusa azzal, hogy a blogszerzők által önmaguk megnevezésére előszeretettel használt fa-shionista kifejezést a gazdasági válság és az ehhez való tervezői alkalmazkodás recesszionistára cserélte fel.20 Megeshet tehát az is, hogy még mielőtt kimerítő elemzés születhetne a román/magyar divatbloggerek öndefiníciós kísérleteiről, a jelenség a gazdasági kontextusnak köszönhetően átértelmeződik. A profilok elemzésén kívül másik kérdésirányt jelöl a bloggerkedés intenzitása: a new media nyelvén szólva mennyire 1.0-ás, mennyire 2.0-ás vagy éppen 3.0-ás divatblogger az illető: mennyire képes aktív kommentkultúrát működtetni, mennyire gyorsak a reakciói, más szóval: mennyire él a blogján.21 Milyen promóciós technikákat (webes és nem webes, klasszikus webes, sajátosan blogokra jellemző) alkalmaz blogja népszerűsítésében?22
Kik bloggerkednek? A bloggeridentitás meghatározásában a klasszikus nehézséget a szerzőség kérdésének kiderítése jelenti.23 Talán ez az a vonatkozás, mely az előbb látott tematikus megoszlásnál élesebb választóvonalat húz a magyar és a román divatbloggertársadalom közé. Alighanem úgy is fogalmazhatnánk, hogy a bloggerkedés más és más lehetősége lesz vonzó a magyar és román bloggerek esetében. A magyar divatbloggerek jórészt szabadon választott nickname alatt, azonosíthatatlanul publikálnak, az identitásra csak néhány kommentátor hozzászólásából vagy a feltett anyagok jellege, a hozzáférés csatornái alapján lehet következtetni.24 Az internetes közösség virtuális valóságként, második világként való működése erőteljesebb. A profil címszó alatt általában a meggyőződésre, a bloggerkedés belső motivációira, a divatvilág működésére vonatkozó idézetek szerepelnek, melyek igen kevéssé konvertálhatók az adott személy szociokulturális jellemzésének elemeivé. A román divatbloggerek saját név alapján valós, blogon kívüli identitásukat mutatják fel, exponálják. A bejegyzésekre érkező reakciók között több olyan van, ami felfedi a blogger és a reagáló közötti valós (munkatársi, rokoni, osztálytársi stb.) viszonyt. A bloggerkedőkről tudni lehet, hogy milyen divatmagazinnak, cégnek dolgoznak, milyen beosztásban, milyen konkrét érvényesülési céljaik vannak a bejegyzésekkel. Ebben az esetben a blog komplex önéletrajzjellege és akként való felhasználása követhető. Két extrém példát említek erre a jelenségre: egyrészt a Mauvert név alatt futó kétszerzős blogét,25 melyet egy középiskolás lány, illetve egy elsőéves újságírószakos fiú vezetnek. A profilon bejegyzett szándék szerint mindketten tudatosan készülnek a divattal kapcsolatos sajtóorgánumoknál való elhelyezkedésre vagy a divatszakmában dolgozó kommunikációs szakemberi állás betöltésére. A blog tehát az eljövendő szakmák laboratóriumi körülmények közötti gyakorlását jelenti. Az ellenkező példa Doina Berchina26 esete, aki a kilencvenes évek francia orientációjú stíluskalauzainak szerzője és a divattal kapcsolatos román rádiózás egyik kezdeményezője, 2008 februárjában indított blogja pedig szakmája egyfajta újragondolását jelentette.27 Ebből a szempontból izgalmas az is, hogy a legnagyobb kommentszámot a bloggerkedés és a blogoszféra felfedezésének általános kérdéseiről szóló bejegyzésével érte el, vagyis egy metabejegyzéssel, mely kívül esik a blog tematikus érdeklődésén. Izgalmas példa még az anais.flu.ro28 blog szerzőjének esete, aki deklarált pszichológusi státusa ellenére intenzíven éli bloggeréletét is. Mindkét esetben a blogkultúra szakszerűsödésének fázisaira lehet rálátni, egyik esetben viszont ez a szakszerűsödés a virtuális térben megy végbe, a másikban pedig a személyi igazolvány logikájával is kompatibilis.
 
Ment-e a blogok által a (divat)világ elébb?
Egyelőre nyilván nem. Legalábbis nem ebben a régióban. Erre utal a hirdetések kis száma, a hobbiszinten maradó bloggerkedés, a személyes stílusblogok túltengése, a közvetlen környezet divatjelenségeinek ignorálása vagy éppen a környezet öltözködéskultúrájával szembeni kritikus magatartás. Egyelőre egy megnyilvánulási formáit és esélyeit kereső közösségként körvonalazódik ez a közeg, s ennek a légüres térben való mozgásnak szindrómája a kommentkultúra hiányossága, nem a szaktudást számonkérő jellege. A bloggerek beépülési esélyeit a divatvilág egyéb fórumaiba éppen a többször említett Mauvert-hez hasonló példákban látom: a tudatosan felépített, a bloggerkedés minden lehetőségével számoló bejegyzés-stratégiákban és a bloggolás karriertörténetté való kiépítésében. Persze további kérdés marad, hogy a honi kollekciók bemutatóira mikor fognak bloggereket meghívni. Szüksége van-e egyáltalán ennek a tervezővilágnak a független véleménymondókra? És megfordítva a kérdést: meddig maradnak függetlenek ezek a véleménymondók? Az indítókérdéshez visszacsatolva: e divatbloggervilág vizsgálata a divat rendszerén belül beálló változások és az ezzel kapcsolatos új karrierminták megjelenése, új szakmák társadalomtörténete szempontjából lehet tanulságos.
 
JEGYZETEK
1. http://www.zoso.ro/2007/10/new-media-de-dorina-gutu.html
2. Dorina Guţu: New Media. Tritonic, Buk., col. Comunicare, Media, 2007.
3. A vita amiatt is érdekes, mert két eltérő presztízsfogalom kerül konfliktusba egymással: az akadémiai világban maximálisan értékelhető karrier Guţu esetében a román bloggervilágban maximális befolyással rendelkező Zoso szemében semmit sem ér, jobban mondva nem is kíváncsi rá. Holott a New media című kötet a tudományos szöveg lehetőségeinek újragondolásaként is felfogható, struktúrájában ugyanis a blogok eljárásait követi.
4. Lásd Guţu: i. m. 47–65, 113–127.
5. http://www.blogpulse.com/; total identitfied blogs: 93,356,026, new blogs in last 24 hours: 73,748. Az adatok lejegyzésének időpontja: 2008. 11. 01.
6. http://www.technorati.com/blogging/state-of-the-blogosphere/
7. A divatblogok szempontjából erre a jelenségre már korábban kitértem. Keszeg Anna: Foglalkozása szerint fogyasztó. A divatblog-műfaj kapcsán. Me.dok füzetek 2008. nyár.
8. http://blog.hu/blogtags/divat. Az adatok ellenőrzésének időpontja: 2008. 11. 01. Az eltérő tematikus blogokon belül a divattal kapcsolatos bejegyzések száma 6520.
9. http://www.weblog.ro/tags/ Az adatok ellenőrzésének időpontja: 2008. 11. 01. A címkéket ékezetek nélkül idézem, a román portálok nagy része ugyanis nem használ román karaktereket.
10. Keszeg Anna: i. m.
11. Ezt a tipológiát megerősíti a wikipédia fashion blog címszava is, ahol a személyes stílusblog hiányzik az alábbiak közül. Az ezzel való számolást ennek ellenére is jelentősnek érzem. http://en.wikipedia.org/wiki/Fashion_blog#cite_note-sinclair-8
12. Néhány kiemelt román nyelvű blog: http://roxanaradu.ro/; http://doinaberchina.weblog.ro/; http://mauvert.wordpress.com/; magyar nyelvű: http://ourfashion.blog.hu/; http://nice.blog.hu/.
13. http://strange.blog.hu/; http://csecsebecse.blog.hu/.
14. http://shoetime.blog.hu/; http://bornonheels.blog.hu/; http://harisnya.blog.hu/; http://toot-stuff.blogspot.com/.
15. http://noioltozo.blog.hu/; http://cerebelmic.blogspot.com/.
16. http://ourstyle.freeblog.hu/; http://bpstyle.blogspot.com/; http://urbnstyle.blogspot.com/.
17. A iaşi-i Romanian Fashion Week és a bukaresti Pasarela fesztiválok.
18. http://ketibredso.blog.hu
19. http://www.fashionista.ro/
20. http://index.hu/gazdasag/vilag/div081101/ A gazdasági válsággal kapcsolatos vészjósló cikket mind a Harper’s Bazaar (Christian Stan: Recesiunea luxului. Noiembrie 2008. 118–121.), mind az Elle román divatmagazin (Noiembrie 2008. osz. n. vezércikk) utolsó száma közölt.
21. Vö. a „hét bloggere” cím 2008. 11. 03-i interjúalanyának mondatával: „Blog azoknak, akik a weben élnek, és már elfelejtették, hogy merre van Offlájnia.” http://ahetbloggere.blog.hu/
22. Ezekhez a technikákhoz lásd Thierry Baruch: Blog professionnel: un outil d’échange et de communication. Ed. ENI, Paris, 2006. 199–202.
23. Lásd pl. a Spiegelmann Laura név alatt író blogger szövegeit. A frissen zajló vita legutóbbi állomását lásd a következő link alatt: http://www.litera.hu/object.e0667a06-dfdf-4625-901f-0a3aefab752e.ivy
24. Lásd Gallianori blogját: legutóbbi vita a The Room-interjú kapcsán. http://noori.blog.hu/2008/10/30/theroom_1, vagy az egyik legintenzívebb tevékenységet kifejtő, bulvárdivatblogként is funkcionáló Csecsebecsét: http://csecsebecse.blog.hu/.
25. http://mauvert.wordpress.com/.
26. http://doinaberchina.weblog.ro/. A szerző visszatérésére egy másik blogon csodálkoztak rá: http://anais.flu.ro/post/630/
27. Doina BerchinÄ: Mic dicţionar subiectiv de modÄ contemporanÄ. Nemira. Buk., 1998. Uő: Civilizaţia infÄţişÄrii şi provocÄrile modei. Editis, Buk., 1996; ModÄ pe interesul tuturor. Paideia, Buk., 1999.
28. http://anais.flu.ro/.
 



Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal