Korunk 2007 Augusztus
Kuruc vagy labanc?
A nemzetpolitikai, nemzetiségi kérdések szakértőjének ismert Tabajdi Csaba, európai parlamenti tapasztalatainak is a birtokában, nagyívű programot fogalmazott meg, magyar külpolitikai vonatkozásban. Egy új helyzetből kiindulva, a stratégiai főirányok újragondolását, egy átfogó mentalitásváltás végrehajtását és az ezekhez szükséges feltételek, a politikai, intézményi és szervezeti háttér biztosítását igényli. Brüsszel és az ország viszonyát pontosan kell látni, tudni kell, hogy kötelező erővel bíró döntésről, határozatról vagy ajánlásról van szó a „Brüsszel szerint” kitétel mögött.
A mentalitásváltást Tabadji így vezeti fel: „Egyszerre kell megszabadulnunk az 500 éves, rossz beidegződésektől, a kényszeres megfeleléstől, a vak alkalmazkodástól és az elhibázott helyzetértékelésből fakadó hatalmi gőgtől. A magyar politikai mentalitás két »archetípusa«: az egyfelől a »labanc«, az igazodó, a túlkompenzáló »stréber«, akinek egyetlen célja a Portának, Bécsnek, Moszkvának, Washingtonnak, Brüsszelnek történő megfelelés; másrészt a »kurucos« öncélú szembeszegülés, az érdekérvényesítő képesség eltúlzása a magyar »kultúrfölény« bűvöletben.” Tabajdi hangsúlyozza, hogy egyszerre van szüksége realitásérzékre és nemzeti önbizalomra a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Hamis ugyanis mind a „Merjünk nagyok lenni!”, mind a „Merjünk kicsik lenni!” álláspont. A helyes út: „Merjünk önmagunk lenni!” Ma Magyarország közép méretű tagállamnak számít az Európai Unióban, területét tekintve a 12., lakosság szerint a 13. a 27 tagállam közül.
Jelentős tapasztalatai vannak Magyarországnak a kisebbségek kezelése terén. „Uniós tagságunk nem csökkenti, csupán módosítja anyaországi szerepének jelentőségét a határon túli magyarsággal kapcsolatban.” Beszél Tabajdi gazdasági kérdésekről is, így a nagyvállalatok (MOL, OTP) pozíciójáról a nemzetközi életben. Valamint arról, hogy „Magyarország nemzeti érdekérvényesítésében az intellektuális erő biztosítása, újrateremtése és megszervezése megsokszorozhatja a lehetőségeket. Az ezt szolgáló intézményi keretek kiteljesítésének és finanszírozásának biztosítása elemi feltétele a magyar külpolitika megújításának. (Népszabadság, 2007. jún. 16.)
Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal

