HU  |   RO  

Korunk 2005 Szeptember

Bevezető

Mi élő (és mi halott) ma a liberalizmus szelleméből? Sikerült-e az álmos kelet-közép-európaiaknak pótolniuk egy-két fejezetet a kimaradt tananyagból? És vajon hányadán állnak ők jelenleg azzal, amit filozófus és civil ember egyaránt a szabadság neve alatt tisztel? Íme néhány a lapszámot nyitó helyzetjelentés kérdései közül. Folytatásképpen a kíváncsi Olvasó a „fausti” liberalizáció gyakran a saját bőrén tapasztalt visszásságaival vet számot, többek között azzal a problémával, hogy miért üresedik ki szisztematikusan a zsebe. Elmélkedhet továbbá az „újragombolandó” politikai közösség modern szabású mellényéről egy puritán angol gentleman és egy reformkori magyar középnemes modorában, aki lovagias afférja, Takáts Éva asszony megvédelmezése kapcsán szintén kifogástalan úriembernek bizonyul. Elsősorban a konzervatívabb kedélyűek figyelmébe ajánlanánk ezek után egy, a posztliberalizmus megfáradását is érintő tanulmányt. Később Hannah Arendt magyar recepciójának vizsgálata során nyer alátámasztást ama sanda gyanú, miszerint a gondolkodást mintha egyenesen a kisebbségi számára találták volna ki. Végül a politika aktuális szerkezetváltása, valamint az ideológiai alapokon történő politizálás közeli elhalása feletti töprengés zárja a Korunk szeptemberi számának eszmetörténeti kalandját.


R. L.


 


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal