HU  |   RO  

Korunk 2005 Június

Bevezető

      A Csíkkarcfalván született, Csíkszeredában érettségizett Barabási Albert-Lászlót, az amerikai Notre Dame Egyetem professzorát, a statisztikus fizika művelőjét, 2004-ben, harminchét éves korában választották a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává. Tudományos hírnevét a komplex hálózatok felépítését bemutató művével alapozta meg, amelynek eredeti angol változatát addigra már hat nyelvre fordították le; a fiatal tudós népszerűsége azóta is nőttön-nő. (A magyar változatot Behálózva címmel vehettük kézbe a budapesti Magyar Könyvklub 2003-as kiadásában – de hozzáférhető a világhálón is.) A hálózatkutatás fejlődését nyomon követő Barabási kutatói ismerethorizontja több tudományterületet fog át; szerteágazó, de mégis összekapcsolható témakörök sokasága alapján jutott arra a felismerésre, hogy az internettől a terrorista hálózatokig, a gazdasági kapcsolathálótól a sejt huzalozásáig a komplex hálózatok topológiája ugyanazokat az immanens törvényszerűségeket követi.


Tulajdonképpen a véletlen hálózatok problémája ejtette gondolkodóba Barabásit. ,,Meg tudtam volna-e írni ezt a könyvet – idézi fel vezérelve megszületésének pillanatát –, ha a testem molekulái úgy döntöttek volna, hogy teljesen véletlenszerűen lépnek egymással reakcióba? Lennének-e nemzetek, államok, iskolák és templomok vagy bármilyen más szociális rendre utaló jelenség, ha az emberek teljesen véletlen módon működnének egymással együtt? Létezne-e gazdaság, ha a vállalatok vevőiket teljesen véletlenszerűen választanák meg, és helyettesítenék eladóikat kockák millióival? Többségünk úgy érzi, hogy a világ, amiben élünk, nem véletlenszerű, és hogy a komplex rendszerek mögött valamilyen rendnek kell lennie.”


Az internet világát és ideológiáját bemutató lapszámunk (2000/4), illetve a sebesség antropológiáját élményközelbe hozó „beszélgetéseink” (2004/4) után a háló tudományának újabb megközelítésével próbáljuk tágítani olvasóink ismerethorizontját. Abban a reményben, hogy „a háló szorításában” szorongó homo interneticus vívódásaira is előbb-utóbb megszületik a feloldás.


Cs. P.


 


 


 


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal