HU  |   RO  

Korunk 2003 Június

Bevezető

Megbízható statisztikai adatok szerint a Nyugaton dolgozó román állampolgárok évente 1,3 milliárd dollárt küldenek haza különféle bankszámlákon (ez a hivatalos adat, és bizonyára a sok-sok fekete összeget nem tartalmazza). Ez a summa Románia egyik legfontosabb pénzforrása: az 1,3 milliárd dolláros keret 200 millió dollárral több, mint amennyit a külföldi befektetések jelentenek. Ám ha ezek az adatok sem győztek meg eléggé mindenkit, hogy érdemes a vendégmunkásokkal foglalkozni, külön lapszámban bemutatni sorsukat, folytassuk a legek sorát: jelenleg 600 ezer román állampolgár dolgozik (törvényesen vagy félhivatalosan) külföldön.


A jobb nyugati kereseti lehetőségek miatt Romániában egész kisvárosok néptelenednek el. Néhány erdélyi, magyar többségű településen olyan esetekről is tudunk, hogy még a polgármestert is ritkán látni, ugyanis Magyarországon dolgozik. De elmegy az egyetemi tanár Olaszországba benzinkutasnak, a katonatiszt Spanyolországba fokhagymát szedni, az egykori élsportoló Franciaországba szakácsnak, a mozdonyvezető Dániába tehenet fejni stb. Rengeteg hazánkfia betegápolóként, pincérként vagy építőipari munkásként boldogul odakint. Az „odakint” akármit jelenthet Ausztráliától Izraelig, Alaszkától Indiáig vagy Finnországtól Chiléig.


Ebben a lapszámban néhány hasonló emberi sorsot mutatunk be. Jobbára egyetemisták kalandjait ismerheti meg a Korunk olvasója, barátkozásukat az amerikai építőtelepekkel, halászhajókkal, vendéglátó-iparral, de az au-paire fogalom is (na meg ami mögötte van) terítékre kerül, és egyszerű bácsika is elmeséli történeteit: hogyan épített ő bunkert Szaddám Husszeinnek. Szó esik az amerikai orosz maffiáról, a spanyolországi román „honfoglalókról”, az olaszországi koldusinvázióról, néhány franciaországi családi kellemetlenségről, valamint az erdélyi diákok magyarországi munkavállalási lehetőségeiről, kilátásairól.


Egyfajta görbe tükörként is értelmezhető jelen lapszám. Nem riasztás, csak figyelmeztetés: a külföldi munkavállalás nem minden esetben jelenti azt, hogy sok-sok millióval tér haza a boldog vendégmunkás. Nem egy esetben a törött orr, az üres zseb és a csalódottság állomása jelzi a hazafelé vezető útvonalat. De azért a legtöbben, akiktől megkérdezik: Megpróbálnád-e ismét? – azt válaszolják: Igen.


 


Sz. G.


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal