A Korunk szerkesztősége a Transindex internetes portálon a Disputa közösségtől kérdezte, hogy van-e, lesz-e Kolozsváron magyar jövő, illetve a város magyarságának elsősorban saját erejére kellene támaszkodnia, vagy pedig az anyaországi támogatási rendszert kellene maximálisan kihasználnia – megmaradása érdekében. A fórumos válaszsorozat (vita) első részét a Korunk bő válogatásban, szerkesztett változatban közölte a 2003. 7. lapszámban. Ezúttal a később „elkövetett” vélemények közül emelünk ki néhány jellegzetes részletet.

 

Kolozsvár a büdös életben nem lesz tiszta vagy többségi magyar város. Inkább azért kellene harcolni, hogy a Romániában ceruzával írt törvényeket tartsák is be, illetve hogy legalább kétnyelvű táblák legyenek a városban! Nem tudom, miért fáj az egy bevándorló románnak, hogy ki van írva annak a földnek a nyelvén is, hiszen azt a várost az én őseim építették! Legalább ennyit megérdemelnénk, nem? (De nem egy balkáni néptől!) Higgadtan azt szerettem volna elmondani, hogy ha lennének kétnyelvű táblák, feliratok stb., az pár ezer lejes beruházás, és máris kulturáltabb volna az egész város, ráadásul nem hiszem, hogy bármely kolozsvári román fizikai fájdalmat érezne a „Kolozsvár” vagy „Könyvesbolt” felirat látványától. (ix yp-szilon)

 

Magyar jövő Kolozsváron van, de csak akkor és csakis akkor, ha lesz néhány elszánt ember, aki ennek érdekében felveszi a harcot. Akik életük árán is harcolni fognak – arctalanul egy arc nélküli kegyetlen ellenséggel szemben. Lebegjen előttetek a baszk, ír, albán vagy dél-tiroli példa. Mind győztek, de csakis az erőszak nyelvén tudták térdre kényszeríteni a hatalmat. Van magyar jövő, Kolozsváron is robbanni fog a magyar jövő! (Dávid)

 

Dávid! Van kb.1 kg. tiszta gyufaszálvégem. Hova küldhetem? (Van Der Graaf)

 

Ott és úgy használd fel, ahol félelmet kelthetsz a betolakodó jövevények táborában. A lényeg az, hogy váratlanul és meglepetésszerűen érje őket, minél nagyobb riadalmat és dermesztő félelmet keltsen. Robbanjon a magyar jövő Kolozsváron! (Dávid)

 

Kedves Dávid, én mindennap reggel 9-től dolgozom, este hatig, majd egyórás ebéd-vacsoraszünet után (amibe bele kell férnie egy kiadós beszélgetésnek/egyébnek a barátnőmmel) otthon folytatom úgy este 10–11–12-ig (mikor meddig bírom) a munkám. Szerinted hol fáj nekem, hogy ki van-e írva, vagy mi van egyáltalán kiírva, mit mond egy idióta polgármester, ki robbant mit, ki kivel dug, magyar, román, baszk, ír és egyéb állatfajták? Ajánlom kúrának, akinek túl nagy a harci kedve. (ah)

 

„elszánt ember, aki ennek érdekében felveszi a harcot”

„a harcot viszont nem szabad feladni”

„félelmet kelthetsz a betolakodó jövevények táborában”

„minél nagyobb riadalmat és dermesztő félelmet keltsen”

„robbanjon a magyar jövő”

Szerintetek mi ez?

A. Rambo VI a film legfeszültebb jelenetében (háttérben, a helyzet drámaiságát kihangsúlyozandó, kétnyelvű feliratok).

B. A ’87-es összszovjet kongresszuson felszólaló magyar küldöttség szövegéből kiemelt részletek.

C. A ’37-es nürnbergi náci gyülekezetnek szónokló magyar küldött beszéde.

Várom a megfejtést! (ah)

 

Valami olyasmit írt a Szabadság, hogy ez a Funar gyerek nem indulhat a helyhatósági választásokon holmi elvesztett pere miatt. Hallottatok erről? Ez igaz? Aztán egy butának tűnő kérdés: akkor ki? Ki volna jó nekünk, akinek reálisan esélye is volna? (ix ypszilon)

 

Szerintem magyar polgármestert kell megválasztani, egy olyan valakit, aki közel áll Szász Jenőhöz vagy Tőkés Lászlóhoz! Ha ez nem sikerül, akkor teljesen mindegy, hogy Funar, Iliescu vagy Vadim Tudor a polgármester, hiszen ezek mind ugyanazt akarják: a MI fizikai megsemmisülésünket. (Dávid)

 

Sőt, magyar elnököt kellene választani a Fehér Házba, majd Erdélyhez csatolni az Egyesült Államokat. (Sanyi úr)

 

Sanyeszke, te leszel a személyes tanácsadója. (Nándika)

 

Mit lehet akkor tenni, ha ez mégse jön össze? Különböző megoldási javaslatokat várok, hátha sikerül valamit kivitelezni. Csak olyan javaslatot írjatok le, ami megvalósítható! Ez lehet a partizánháborútól a kerekasztal-megbeszélésekig, attól függően, kinek mi az erőssége. (Dávid)

 

Amennyire a helyzetet ismerem, csak egy dolgot tudok javasolni: MENJETEK EL SZAVAZNI! Nem lehetett volna nagyobb hülyeséget csinálni, mint a múlt szavazásnál. Azt kell mondanom, hogy bizonyos mértékig ti, kolozsvári magyarok vagytok felelősek a mostani helyzetért!

Ceauşescu nagyon jó politikát folytatott, amikor egymásra uszította a népeket. Alapvetően a románok sem rosszak, egyszerűen csak azt mondták nekik, hogy a magyarokat utálni kell, és ezt más információ hiányában elhitték. Ilyen hozzáállással csak alátámasztjátok a hitüket. A változásokat nem a románok ellen, hanem a románokkal együtt kell véghezvinni. Ezért működik ez Svájcban és Kanadában – ott minden nép elfogadja a másikat mint partnert. Ez kellene Erdélyben is történjen. Fel kell világosítani a románokat – de a magyarokat is –, hogy csak kooperációval lehet valamire menni! Nem az a fontos, hogy magyar polgármester legyen Kolozsváron, hanem az, hogy olyan legyen, aki a magyarokat emberként elfogadja. Ugyanez vonatkozik a magyarokra is: el kell fogadnunk a románokat – a polgármesterrel együtt – emberként és egyenjogú lényként. (goeroeg)

 

Üdv Erdély – Palesztinában! Legalábbis hasonló helyzet alakulna ki, ha többen is így gondolkoznának, mint te, Dávid. Először is nem azt állítottam, hogy Funarral minden rendben volna, pont úgy, mint ahogy senki sem állítja, hogy Hitler épeszű volt. De a fanatikus, szélsőséges akciók nem gyengítenék, hanem erősítenék a pozícióját! Saját fegyverével kell legyőzni Funart. De nem úgy viselkedve, mint ő. Azzal nem érnétek el semmit, ha mondjuk a kedvenc szobrodat piros-fehér-zöldre festenéd. Sokkal fontosabb, hogy a nemzeti érzéseket lejjebb kell csitítani – mind a magyar, mind a román oldalon. Funar ebből él. Alakítsatok ki egy érzelmet, ami titeket erdélyiként azonosít. Tehát nem román vagy magyar – hanem erdélyi. Szerintem a románok is belátják, hogy nem igazán jól megy soruk, és ez többek között azért is van, mert mással törődnek, mint hogy rendesen dolgozzanak. Ne harcoljatok azért, ami megkülönböztet a románoktól (magyar feliratok stb.), hanem olyasmiért, ami mindenkinek jó: jobb iskolák, erősebb egyetemek, függetlenebb média. Ha ezek a célok megvalósultak, akkor lehet beszélni a románokkal, és én biztos vagyok benne, hogy sokkal könnyebb lesz elérni a magyar célokat, mint most. (goeroeg)

 

Dávid! Te Transzil-Ván-Dámm! Elhiszem, hogy tökös gyerek vagy, és kívülről fújod több száz akciófilm dialógusát, de ideje lenne hosszú ujjú, hátulgombolós fehér ingre cserélni a terepszínű mellényt. (Sanyi úr)

 

Kedves goeroeg! Többen gondolkodnak úgy, mint én – sőt sokan még harcosabban, de itt most nem ez a lényeg. Nem igazán értem, miért kellene lemondanunk a magyar feliratokról. Ha barátságban élünk a románokkal, akkor ez nem zavarhatja őket, hiszen előbb voltak magyar feliratok, és csak utána jöttek a románok. Úgy gondolom, ha ők lemondanak a román feliratokról, akkor mi is lemondhatunk a magyar feliratokról. Igaz, akkor minden felirat nélkül marad, de még az is jobb, mint ahogy most van. Sok magyar nem igazán érti a román feliratokat, így félreértések keletkeznek, ami szintén szítja a nacionalizmusokat. Talán a legigazságosabb az lenne, ha mindenki megtanulna románul is, magyarul is, akkor megszűnne ez a feszültség. Ezt úgy lehet megoldani, ha minden iskolában kivétel nélkül bevezetnék mindkét nyelv oktatását, azaz minden erdélyi román iskolába tanítanák a magyar nyelvet! Akkor nem lehetne szeparatizmussal vádolni a román diákokat. Talán akkor ez a harcias hangulat is oldódna. Gondold csak el: 2007-ben Románia Erdélyestül az EU-ban lesz, és közben robbantások mindenfelé, hát ez az EU-nak is piszok rossz lenne. (Dávid)

 

Most röhögjek, vagy sírjak? Én csak azt akartam mondani, hogy még nem jött el az ideje a kisebbségi problémákat rendezni, ameddig az egész ország és vele együtt Erdély is szarban van. Előbb a gazdasági problémákat kell a ROMÁNOKKAL EGYÜTT rendezni, aztán jöhetnek a magyarok, akkor biztosan könnyebb lesz bármit elérni. (goeroeg)

 

Kedves goeroeg! Mondok egy példát. Nekem van egy házam és egy jó autóm. A szomszédom román, neki is nagy háza van (egy szobával több, mint nekem), és ugyanolyan Mercedesszel jár, mint én, mégsem tudjuk megbeszélni a problémákat, sőt utál engem. Most mit gondolhatok? Talán négy év múlva megoldja az EU? Hiszen ezeket a gondokat a franciák sem oldották meg otthon, pedig EU-tagok. (Dávid)

 

Miért vagytok ti olyan biztosan az EU-ban? Romániának azt mondták, hogy legközelebb 2007-ben. Ezt Románia készpénznek vette, és pár hónapon belül ki is rakta az EU-s zászlókat mindenfelé. (Már megint azzal kell dicsekedni, amink nincs is. Tipikus román módszer.) Magyarország 2004-ben fog csatlakozni úgy, hogy egy rakás kedvezményt kért a csatlakozáshoz. Márpedig Magyarországon az élet a 80-as években is jobb volt, mint most Romániában, szóval nem 3 év az elmaradás! Mitől vagytok ti ennyire biztosak a 2007-ben? (ix ypszilon)

 

Üdv. Mindenkinek!

Én a Kolozsvár topicot kezdtem el olvasgatni. Eleinte hangulatos volt, de a végére „kissé erőteljes” lett. Nagyjából ugyanaz fogalmazódott meg bennem, mint Goeroegben. Az erőszak semmiképpen nem megoldás, hanem öngól. A világ össznépességét (ha egyáltalán tudják, hogy létezünk) nem érdeki, hogy mi magyarok hol és miként kínlódunk. A nyugatiakat maximum az foglalkoztatja, hogy milyen arcpakolást vegyenek. Meg se értenék, hogy egyáltalán miért kínlódunk. A mi régiónk történelmét, kultúráját kb. annyira ismerik, mint Nigériáét. (Jártam eleget a nagyvilágban, meggyőződtem róla.) Ugyanúgy egyáltalán nem veszik a fáradtságot, hogy olvassanak az ír, baszk, csecsen stb történelemről.

Senki nem veszi a fáradtságot, hogy megnézze: az elmúlt 50 év milyen amerikai külpolitikai/katonai műveletei vezettek szept. 11-hez. Vagy az oroszoknál a moszkvai mészárláshoz. De akik elkövették... Azok alávaló gyilkosok, és a világ teljes egyetértésével legitim módon IRTANDÓK. És irtják is őket! A spanyolok csak azért támogatták az iraki háborút, hogy a terrorszervezetek közé felvegyék a baszkokat. Nekik megérte!

A népek közti uszítás, amit Funar alkalmaz, arra jó, hogy leplezze a jelenlegi szörnyű gazdasági helyzetet. Amíg a szomszéd engem utál, addig nem azzal foglalkozik, hogy milyen DVD-t (ne) vegyen. Nem azokkal a románokkal van gond Kolozsváron, akik rég ott laknak, hanem a betelepített csőcselékkel. Ezek jórészt sötét bugris és szegény emberek. A nacionalizmus (sajnos – vagy szerencsére) általában olcsó áru. Ha kellő az anyagi jólét a térségben, nő a kvalifikált munkaerő iránti igény, nőnek a bérek stb. A lemaradó-leszakadó szegényebbek nem fogják tudni fenntartani az otthonukat, inkább jó pénzért eladják. Az ő munkájukért máshol se fizetnek többet, de ott talán olcsóbb a lakásfenntartás... tehát elmennek. Az egyén nyer az üzleten, a nacionalizmusáért nem fog éhen dögleni!

 

Ezt környezeti tapasztalatból mondom. Most, hogy Győr gazdaságilag jól áll, elhúztak a cigányok, akik pedig maradtak, azoknak van munkájuk, és nincs velük sok gond. Már csak az a kérdés, hogy a következendő 5–10 évben ki kerül a szegény réteg tagjai közé. Főleg magyarok – vagy főleg a betelepített románok? Ez rajtatok is múlik.

Kedves Dávid!

Ha hatásos és radikális módszert keresel a népek között, van rá példa: a zsidóké. Én utálom ezt a gárdát, de amit kisebbségként kitaláltak, az működik. Erélyes gazdasági összefonódások miatt ez a kisebbség uralja a világot. „A pénz beszél, a kutya ugat!” A politika is pénzzel működik, ha meg valaki csúnyán néz rájuk, az már antiszemita, fasiszta. Ez a játék addig ment, mígnem VETETTEK MAGUKNAK ORSZÁGOT. A palesztinok meg robbantgathatnak, ha igazuk van.

Neked is jobb, ha arra törekszel, hogy jobban élj, már csak azért is, mert a 80 év alatt kialakult helyzetet nem lehet két hét alatt megváltoztatni. Funar meg a bandája saját maguk karikatúrái... éppen ezért ki kell röhögni őket. Lehet őket bosszantani (a „Kolozsvár” tábla jó ötlet), keresztbe lehet tenni nekik, de vér nem folyhat. Az erőszak őket igazolná, és nemzetközi támogatást kapnának. A magyarságot viszont velük azonos szintre húzná le. Céltudatos, nemzeti és gazdasági alapon kell összefogni! Lassabban és nehezebben megy, de ez az egyetlen járható út.

Üdv: BF (feco)

 

Románia 2007-ben szőröstül-bőrőstől az EU-ban lesz. Ez nem gazdasági kérdés, hanem politikai döntés eredménye. Lengyelország keleti fele kb. Románia-szinten áll, mégis bekerül az Unióba. Szlovákia kész kabaré, mégis ott lesz az EU-ban, a nacionalista és antiszemita kormányával, benesi dekrétumokkal, lerobbant nehéziparával és négymillió bunkó szlovákjával.

Kolozsváron viszont nem Funar a nagy probléma, hanem a kolozsvári román lakosság. Ennek a populációnak a 95 százaléka erre a polgármesterre szavazott. Ők külön-külön is kis Funarok. Sajnos régi román lakossága nincs Kolozsvárnak, nem is lehet, hiszen 1946-ban a lakosság 94 százaléka volt magyar, 1956-ban 75%, 1966-ban 54%, 1976-ban 36%, 1986-ban 27%... Most talán még 18 százalékot sem tesz ki magyarság. A megfelelő politikával rövid idő alatt meg lehet változtatni az etnikai arányokat.

Mivel én nem fogadtam el (sem felmenőim) a trianoni és az 1947-es békediktátumokat, így azok engem nem köteleznek, erkölcsileg semmiképpen nem. Sajnos szomorúan kell megállapítanom, hogy az erőszak erőszakot szül, és csakis erőszakkal lehet eredményt elérni. Európában nincs olyan nemzeti közösség, amelyik harc nélkül jólétet és társadalmi fellendülést ért volna el. A mi harcunk sokkal eredményesebb lehetne, hiszen mi vagyunk még a legnagyobb kisebbség ezen a kontinensen, és elnyomóink Európa leggyávább népe. (Dávid)

 

Trianon megtörtént, senki nem mondja, hogy szép dolog volt, de nem lehet „visszacsinálni”, bármit is tenne az ember. Meg kell tanulni együtt élni a gondolattal. Persze hogy az erőszak a legkönnyebb reakció, de messze nem a legjobb. Az erőszak erőszakot szül. Azt akarod, hogy a kolozsvári magyarokat még jobban elnyomják ? Hidd el, el lehet őket jobban nyomni, sőt ki is lehet az egész erdélyi magyarságot pusztítani, anélkül hogy Európa akár oda is pislantana. Törökország is közel áll az EU-hoz, mégsem törődik senki a kurdokkal. Néha egy-egy rövid hír a tévében, de ennyi. Semmi szankció. 60–70 évvel ezelőtt még lehetett volna valamit tenni a te elképzelésed szerint, de ma már nem lehet. Bízzatok Európában, de addig ki kell bírni. És Európa sem a paradicsom ám. Ott helyben kell megoldani a helyzetet:

1. magyar iskola:

Nem olyan szörnyű, ha a gyerek román iskolában tanul – fontos, hogy az iskola jó legyen, ott ne nacionalizmussal etessék. És fontos, hogy otthon magyarnak nevelődjön. Én Kolozsváron magyar iskolába jártam (anno 1985) – ott főleg azt tanultam meg, hogy utáljam a románokat. És a románok azt tanulják, hogy a magyarokat utálják. Van ennek értelme? Kevert magyar–román osztályok – a magyaroknak megmarad az előnyük, hogy két nyelvet tudnak.

2. magyar egyetem:

Mindegy, milyen nyelven tanul a diák az egyetemen – pár évvel ezelőtt még csak latinul tanítottak az egyetemen (jó pár évvel ezelőtt). Én németül tanultam az egyetemen, és képzeljétek el, nem felejtettem el magyarul. A lényeg, hogy az egyetemen se nacionalizmust tanuljanak.

Te, Dávid! Mikor hívtad meg utoljára a román szomszédodat egy borra vagy kávéra? Egyáltalán beszélgettél-e vele? Meg kell tenni az első lépést, mert mindannyiotok szituációjáról van szó! A magyarok sem, a románok sem szeretik ezt a helyzetet, úgyhogy meg kell változtatni.

A baj ott van, hogy a magyaroknak sérti a büszkeségét, hogy egy valamikor magyar Kolozsváron román többség van. Ez jogos, de nem segít a problémán. Fogadjátok el a helyzetet, és hozzátok ki belőle a legjobbat. Aztán meglátjuk, mit hoz a jövő!

Ne gondoljátok, hogy nem érdekel a kolozsvári magyarok sorsa. Az apám még Kolozsváron él, és ismerem az ottani helyzetet (nagyjából). Kolozsváron nem az a fontos, hogy magyar legyen a polgármester, hanem hogy NORMÁLIS legyen! Inkább szavazzatok egy elfogadható románra a románokkal együtt, mintsem hogy ne menjetek el szavazni! Ezt mondjátok tovább minden magyar ismerősötöknek! (goeroeg)

 

A román szomszédom a múlt héten átdobott egy döglött patkányt a kerítésen. Amikor már nagyon büdös volt, én visszadobtam. Ezek után hívjam meg egy kávéra? Lehet, el sem fogadná, hanem azt gondolná, hogy meg akarom mérgezni. Az is lehet, hogy nem ismeri a kávét. Lehetséges, hogy megkérek valakit: közvetítsen közöttünk. Jár erre hetente egyszer-kétszer egy cigány koldus, talán ő megtehetné, hiszen mindkét helyre becsenget, és néha kap valamit. Ebben a kissé öregedő, szagos cigány koldusban jobban megbízom, mint a szomszédomban. És hátha ő is hasonlóan gondolkodik?!

(Ui. Van nekem egy svájci ismerősöm, aki francia svájci, és egy szót sem tud németül. Közöttük ki közvetít? Arra is vannak cigányok?) (Dávid)

 

És a másik szomszéddal mi van? Vele el lehet beszélgetni?

1 normális ember csak van a környéken. Legalább az tudja, milyen paraszt a szomszéd.

A patkányosnak meg megmutathattad volna, mit találtál, és megkérdezhetted volna, hogy hozzá is esnek e patkányok? Kíván-e (a mérgezést elkerülendő) nyilvános helyen meginni egy sört és új alapokra helyezni a szomszédságot. Ettől már különb vagy mint ő! Aztán ha bunkózik, javasolható neki, hogy ha patkányt szeret röptetni, vegyen inkább denevért, úgy nem fárad el a karja. Ám ha a klasszikus, négylábú patkányokat szereti, tenyésszen sokat, legalább nem kell a macskádnak a Whiskas. De ebben az esetben tegyen magára valami feltűnő jelet, hogy meg tudd különböztetni a háziállataitól. Az esetleges legközelebbi patkányt meg tedd egy dobozba, és gyorsan romló áruként add fel a címére! (feco)