HU  |   RO  

Korunk 2002 Szeptember

Bevezető

Ázsiáról beszélünk, mert Ázsiáról beszélni kell. Van, aki azt mondja, hogy a 21. század Ázsia évszázada lesz. Tőlem sem áll távol ez a gondolat. Belőle persze rögtön kérdések következnek. Azért lesz-e így, ha így lesz, mert – európai gondolkodásunk terminusaiban – „utoléri és túlszárnyalja” a Nyugatot? Vagy azért, mert saját útját fogja járni, saját választását kínálja majd az emberiségnek? De ismer-e a modernitás más utat, mint amelyet a Nyugat választott? Van-e alternatívája a deszakralizált, a tudományos és műszaki ésszerűség követelményeihez igazodó, a termelés-fogyasztás törvényei, a pénz és a fegyverek hatalma diktálta fejlődésnek? Van-e egyáltalán, lehetséges-e – nem a múltba tekintve, hanem a jövőre nézve –„ázsiai modell”? Továbbá: szemlélhető-e Ázsia összefüggő térségként, a maga máris hatalmas (emberi, szellemi, maholnap pénzügyi és műszaki) potenciáljával a világtörténelemben egységesen fellépő tényezőként?


Jó kérdések-e vagy sem, közel járnak-e a dolgok lényegéhez, vagy nem – ezek mind a mi kérdéseink. Európai szem és európai ész sugallta kérdések. A következő lapokon olvasható írások szerzői is így gondolkodnak. Olyan játékteret képzelnek maguk elé, amelyben a Nyugatnak tanítványai, követői, partnerei, versenytársai és ellenségei vannak. Holott a viszonyok egészének felfogásához hallanunk kellene az ő hangjukat, az ő véleményüket is. Ha most tőlem azt kérdezik: „Mármint kiét?” – csak azt mondhatom: Hát igen, épp erről van szó.


H. A.


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal