HU  |   RO  

Korunk 2002 Október

Bevezető

A gyermekirodalom kutatásában a közelmúltban fordulat következett be: a tudományos diszciplínák rendszerébe egyre inkább beépíthetőnek tűnik a gyermekirodalom vizsgálata, és ez intézményesülését is elősegítette. Könyvtárak, kiadók, konferenciák, szervezetek, gyűjtemények épülnek ki a kultúrának erre a szeletére alapozva. A kultúrakutatásnak vagy a szövegszempontú megközelítéseknek olyan terepe a gyermekirodalom és gyermekkultúra, amelynek közegében viszonylag kevéssé vizsgálták felül a kultúra más terrénumain kidolgozott hipotéziseket – részben ez, részben az interdiszciplináris kutatási módszerek alkalmazhatósága magyarázza a növekvő érdeklődést iránta. A narratológia, a folklórtudományi iskolák, a képfilozófusok, a pszichológusok, a kultúrakutatók szívesen vizsgálják a gyermekirodalmi művek saját tudományterületükkel való összefüggéseit. Magának a gyermekirodalomnak a népszerűsége ugyanakkor hosszú idő óta töretlen: minden egykori gyerek hordoz magával egész életre szóló könyvélményeket.


A Korunk lapszámában fontos szerep jut a gyermekirodalom szövegszempontú, fikcióelméleteket hasznosító megközelítésének. Ugyanakkor több írás foglalkozik a szövegek intézménytörténeti vonatkozásaival is: a Benedek Elek-féle Cimborával vagy a Napsugárral mint a gyermekkultúra meghatározó jelentőségű közvetítőivel.


Kortárs gyermekirodalmi szövegek teremtik meg a szakszerű megközelítések oldottabb kontextusát, és fontos szereplői a lapszámnak maguk a gyermekek is – a felnőtt világ értelmezéseként, tükörképeként is olvasható a Gyermekboldogok című összeállítás, amelyben 10–18 évesek felelnek arra az egyszerű kérdésre: „Mi tesz boldoggá?”


 


                                                                                                                                       B.I.J.


 


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal