HU  |   RO  

Korunk 2001 November

Bevezető

Amikor a Korunk 1994 augusztusában Erdélyi irodalombírálat címmel szerkesztett lapszámot, mozgásban levő folyamatokat próbált kimerevíteni. (Ez most, 2001-ben sincs másképp.) Akkoriban tűntek fel azok a markáns irodalmi intézmények – az Éneklő Borz hangosfolyóirat és a Serény Múmia, a Helikon állandó melléklete –, amelyek a kilencvenes évek erdélyi irodalmának újabb „írható” alternatíváit kínálták fel. Nem mindig sikerült ezeket a folyamatokat, az összmagyar irodalom fejleményeit azonnal lereagálni az erdélyi lapok kritikarovataiban. Olyan fontos művek is megjelentek az elmúlt néhány évben, amelyek visszhangtalanul, vagy egy-két kritika visszhangjával maradtak.


Most arra kértük munkatársainkat, hogy azokról a könyvekről, jelenségekről írjanak, amelyek az elmúlt tíz-tizenegy év folyamán valamit megváltoztattak a magyar irodalom térképén. A „megíratlan kritikákból” így megíródhatott néhány. Néhány összegző írással, interjúval próbáltunk meg olyan szerkezetet kialakítani a kritikák köré, amely nemcsak az egyes könyveket emeli ki, hanem azt a közeget, azt a logikát és logikán túliságot, amely a könyveket egymáshoz kapcsolja, irodalommá teszi. Bizonyos értelemben Téka rovatunk meghosszabbítása ez a lapszám – azé a rovaté, amelynek az elmúlt években sikerült viszonylagos állandóságot kialakítani a lapon belül, és amely fiatal szerzői révén egy friss kritikai szemlélet és beszédmód elfogadtatását tűzte ki célul.


A lapszámban folytatódik a Versek versenye című, a huszadik század legszebb magyar verseit előtérbe állító ankétra beküldött válaszok közlése. Ezáltal még inkább kitágul a tér, amit ez a lapszám befog – arról is szól, ahogyan ma a teljes huszadik század irodalma olvasódik, olvasható.


 


B.I.J.


Vissza az oldal tetejére | Folyóirat | Főoldal