A becsempészett fattyú és az áruló – Hermann Róbert előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata következő előadásának címe A BECSEMPÉSZETT FATTYÚ ÉS AZ ÁRULÓ.

Meghívott előadó Hermann Róbert, történész, az MTA doktora, egyetemi tanár, Budapest. Az előadásra 2024. február 27-én, kedden, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Emberek és gépek – megjelent a Korunk februári lapszáma

A 19. századi ipari forradalom már érzékenyen felvetette az emberek és gépek kapcsolatát, a pozitív és negatív társadalmi hatásokat, a 21. században berobbanó mesterséges intelligencia pedig a végsőkig kiélezni látszik ezt a viszonyt. A lapszám tanulmányai az emberek és gépek viszonyrendszerét értelmezik, illetve ennek az ábrázolását járják körül különböző művészetekben. Szabó Á. Töhötöm és Gagyi József a vidéki társadalmakban tapasztalt géphasználatról írnak. Bátori Anna, Gondos Borbála és Szabó R. Ádám a kérdéskör filmes ábrázolását értelmezik, míg Serestély Zalán és Gál Andrea az irodalomban keresik a viszonyrendszer hatásait. Rendi Éva a sakkal kapcsolatban tesz fel érdekes kérdéseket, Huszár Szilamér pedig a fényképészeti élmények lelki hatásairól ír. A W. Szabó Péterrel készült interjú a mesterséges képgenerálás világába vezet be, miközben Istvándi Botond a kolozsvári Steampunk múzeumba kalauzolja az olvasót. A lapszámot a Tengr.ai képgeneráló szoftverrel készült képekkel illusztráltuk.

Fenyegetettségről és biztonságról a januári Korunkban

A technológiai fejlődés és a globális dinamikák által jellemzett, folyamatosan változó világban a biztonság fogalma új dimenziókat öltött. A lapszám a biztonságérzet sokrétűségét tárja fel, megvizsgálva annak változó jelentőségét mind a társadalom egésze, mind az egyén számára. Szerzőink a társadalmi struktúrák védelme és a személyes autonómia megőrzése közötti kényes egyensúlyt is keresik. Miközben a biztonság iránti igény kielégítésének módozatait vizsgálják, tanulmányaik által kibontakozik a kollektív jólét és az egyéni szabadságjogok bonyolult kölcsönhatásának modern kérdésköre is. A tartalomból: Tóth Péter: Adalékok a sebzett kollektív identitás antropológiájához; Szilárdi Réka: Szekuritizáció és exkluzív áldozattudat. A kollektív fenyegetettségélmény természetrajza; László Tamás: Reziliencia és ressentiment. Egy lehetséges fogalmi keret a bizonytalansághoz kapcsolódó narratívák szociológiai elemzéséhez; Máté-Tóth András: Bűnbánóknak menedéke. Szocioteológiai dilemmák a megbocsátásról;Balassa Bernadett: Autonóm erkölcsre nevelés vagy birkatermészet? Az engedelmesség és biztonságvágy összefüggései Közép- és Kelet-Európában.

Erdélyi magyar sporttörténet – fejezetek és kötődések

A decemberi Korunk sport-száma a fenti címet viseli, nem ok nélkül. Erdély sportélete ezer szállal kötődik az összmagyar sportélethez. És fordítva, a magyar sportélet számottevően szegényebb lenne a trianoni békediktátum által elcsatolt területeken született sportolók nélkül. Volt, akinek szólhatott a magyar himnusz és a dobogó legmagasabb fokáról nézhette végig, amint az árbocra felhúzzák a magyar zászlót. S volt, akinek folytonos harc volt magyarságának megőrzése. Csinta Samu írása azt boncolgatja: az erdélyi magyar sportolók közül kik és hogyan őrizték meg nemzeti identitásukat. Dénes Tamás a román labdarúgás magyar „bölcsőjét” járja körbe, Halász J. Attila a küzdősportok meghonosodásának erdélyi vonatkozásairól írt, míg Sipos-Onyestyák Nikoletta az 1984-es, a keleti blokk által bojkottált, ám Románia részvétele mellett lezajlott Los Angeles-i olimpiát elemzi az erdélyi magyar sportolók szemszögéből.

Szakály Sándor, Horváth Vilmos és László Laura három sportoló életrajzát dolgozza fel, akiknek életéről sem tudunk igen sokat, erdélyi kötődéseikről még annyira sem. Tóth Szilárd az olimpiai játékok és nagyhatalmi politika szemszögéből tekint az olimpiai mozgalom néhány fontos mozzanatára, míg Killyéni András ezen belül a második világháború ideje alatt megálmodott magyar téli olimpiai síközpont jelentőségét elemzi. Katona Zoltán egy erdélyi kisváros – Székelyudvarhely – sportéletének nagyjait mutatja be az olvasónak.

Boros Miklós szakavatott módon elemzi, hogy az erdélyi sikerklubok, a CFR és a Sepsi, hogyan kerültek a román labdarúgás élvonalába, Horváth Kinga és Péter László pedig a CFR labdarúgó csapatának igazolási stratégiáját veszi górcső alá. Igazi színfolt Pompiliu Constantin bukaresti sporttörténész írása. A zsidó származású sportlapszerkesztő Max Bănuș szomorú élettörténetét mutatja be, aki a kommunizmus éveiben megálmodott egy részben színes sportlapot, a Stadiont – ám a címlapon szereplő román sportoló mezén a rossz nyomdai technikának köszönhetően a trikolór piros-fehér-zöld lett. Árulás miatt pedig börtön járt.

A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX” SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL”. B. Szabó János előadása –

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata decemberi előadásának címe A LEGNÉPSZERŰBB „MOHÁCS-HOAX” SZAPOLYAI VAJDA „KÉSÉSÉRŐL”.

Meghívott előadó B. Szabó János történész, PhD, Budapest. Az előadásra 2023. december 13-án, szerdán, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.) A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

ELHAGYATOTT. Mira Marincaş mini-fotókiállítása

2023. november 21-én, kedden 18 órakor Mira Marincaş a Kolozsvár Társaság  és Korunk Galéria vendége. Az ifjú fotós és grafikus, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Filmművészet, fotóművészet, média szakának egyetemi docensének minifotókiállítása az elhagyatottság gondolata körül szerveződik. A rendezvényen meghívottunk beszélgetőtársa Katona Zs. József, a BBTE Fotó és Film Karának tanára, a KT alelnöke. Az esemény helyszíne a Korunk Stúdiógaléria (Eremia Grigorescu/Rákóczi u. 52. szám).

MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? Horváth Richárd előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata novemberi előadásának címe MÁTYÁS GYILKOSA: ARAGÓNIAI BEATRIX? Meghívott előadó Horváth Richárd történész, PhD, Budapest. Az előadásra 2023. november 21-én, kedden, 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Dokumentumfilmek

Megjelent a Korunk novemberi lapszáma

A dokumentumfilm létrejötte a mozi 1885-ös születésének időpontjára datálható. Jelentősége korszakonként változik. Az elmúlt húsz évben a mozgóképi emlékek szakszerű és rendszerszintű digitalizálásának, illetve a megváltozott alkotói, filmszolgáltatói és fogyasztási szokásoknak köszönhetően a műfaj ismét jelentős társadalomformáló szerepet töltött be. A tematikus szám a dokumentumfilmhez köthető társtudományi perspektívákból tekint rá a filmes műfajra, elidőzve a dokumentumfilm-művészet és dokumentumfilmelmélet különféle állomásain, vizsgálva a dokumentumfilmes önreflexió változatait, a kamera jelenlétének implikációit a megmutatott jelenségekre nézve. A lapszám szerzői: Beretvás Gábor, Csibi László, Demény Péter, Dér Asia, Gerencsér Péter, Gömöri György, Győri Zsolt, Pintér Judit Nóra, Pócsik Andrea, Sárközy Réka, Stőhr Lóránt, Szabó Elemér.

A pozsonyi csata – az elhallgatott diadal. Veszprémy László előadása

A Korunk Akadémia Összeesküvés-elméletek a magyar történelemben sorozata nyitó előadásának címe A POZSONYI CSATA – AZ ELHALLGATOTT DIADAL. Meghívott előadó Veszprémy László hadtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora, Budapest. Az előadásra 2023. október 19-én, csütörtökön 18 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

1848–1849 – örökség és emlékezet

 

Megjelent a Korunk októberi lapszáma

1848–1849 Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti hőstörténet részévé vált, ugyanakkor szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak. A lapszám az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékezetét jeleníti meg, történész szakértők tanulmányai révén.

A tartalomból: Egyed Ákos: Kővári László Petőfi Sándorról; Zakar Péter: Egy erdélyi forradalmi népszónok 1848/49-ben; Csorba László: Vitézlő oskola. Tüköry Lajos az 1848/49. évi szabadságharc csataterein; Süli Attila: Két visszaemlékezés az 1849. évi erdélyi hadjáratról; Rosonczy Ildikó: A szibériai hadifogság és Petőfi; Hermann Róbert: 1848–49 legendái és mítoszai; Ress-Wimmer Zoltán: A Honvédmenház története 1914–1919.

 

 

Magyar politikai gondolkodók

Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A lapszám a magyar politikai életében fontos szerepet játszó, klasszikus gondolkodók eszméit mutatja be, a legfontosabb személyiségek köré szerveződve vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó gondolati paradigmákat, egyben mint koruk döntő politikai eseményeire vonatkozó reflexiót. A szerzők néhány befolyásosabb politikai gondolkodó személyes kontextusára, szellemi hálózataira, hatásaira és örökségére reflektálnak. Mindezek révén a lapszám újszerű betekintést nyújthat abba, hogy miként érzékelték és adaptálták az alapvetően nyugati politikai kultúrát egy olyan országban, amelyet sokan sokáig az európai perifériához tartozónak tekintettek. A tartalomból: Petneházi Gábor: Egység és széttagozódás. A magyar politikai gondolkodás a 16–17. század fordulóján két ismeretlen dokumentum tükrében; Smrcz Ádám: A homo oeconomicus és homo politicus csatája a 19. századi magyar politikai eszmetörténetben; Horkay Hörcher Ferenc: Raymond Aron és a „politikai” fogalmának morális és realista értelmezési paradigmája; Nagy Ágoston: A rendi politika határai. Egy diétai vita tanulságai; Tóth Kálmán: A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására; Nyirkos Tamás: „Egy elsőrendű államférfi”. Joseph de Maistre a Religio folyóiratban (1841–1900); Kovács Eszter: Concha Győző a politikai szabadságról; Horkay Hörcher Ferenc: Kolnai Aurél és „a politikai” fenomenológiája.