Index translationum cimen a Népszövetség szervezetén belül működő Institut Interna. tional de Cooperation Intellektuelle ujabban negyedévenként publikálja azoknak a könyveknek, illetve fordításoknak a bibliografiai adalékait, amelyek közben az öt legelterjedtebb nyelven — német, spanyol, angol, francia, olasz — megjelentek. Amolyan szellemi ki- és beviteli értesítő ez, aminek a révén mintegy a jelenlegi szellemi élet kereskedelmi mérlege állitható fel. Az index most megjelent első füzete az ugynevezett Goethe év első három hónapjának az adalékait foglalja össze. Ebben a negyedévben 915 különféle munka került fordításra az előbb említett nyelveken. Nem valami nagy szám ha tekintetbe veszszük, hogy évenként a szóbanforgó nyelveken tízezrei jelennek meg a különféle könyveknek. Mint az index megjegyzi: egy évvel ezelőtt még sokkal nagyobb lett volna az index általi nyilvántartható könyvek száma; viszont az utolsó esztendőben a könyvtermelés mindenütt összezsugorodott...

Kétségtelenül érdekes, hogy a különböző nyelvek mily mérték. ben vették igénybe más nyelvek szellemi javait. A 915 megemlített munka közül Németországra 103, Spanyolországra 142, Amerikára 108, Franciaországra 224, Angliára 110, Olaszországra 228 esett. Ezek a számok valami olyasmit igazolnak, hogy az idegen szellemi javakkal szemben Németország volt a legelzárkozottabb, ami nagyon meglepheti azokat, akik par excellence a fordítások nemzetének tartották a németeket. Már pedig a németek importáltak a legkevesebbet s az olaszok a legtöbbet. Nem történik változás ezen a sorrenden, ha a megjelent fordításokat tárgyaik szerint csoportosítjuk. Ebben az esetben az irodalom — ami valószínűleg a legmagasabbrendű szellemi termék — a következőkép oszlik meg: Németország 53, Spanyolország 64, Amerika 57, Franciaország 175, Anglia 66. Olaszország 154. Ebből az adatból és az előbbiből mindenfélére következtethet az olvasó. Élhet azzal az ellenvetéssel, hogy a németek a világirodalom értékeit már régebben a magukévá tették s ezért szerepelnek most az utolsó helyen. Számunkra viszont kézenfekvőbb az a feltevés, hogy a krizis következtében Németországban az érdeklődés elfordult a könyvektől. Valami ilyesmit igazol a német könyvtermelés erős visszaesése is.

Az előbbi adalékoknál érdekesebb, hogy milyen természetű könyveket favorizálnak a nyilvántartásba vett népek.

Spanyolország meglehetősen modern. Goethe, Gogol, Victor Hugo szerepelnek a listán Courths-Mahler, Rosa Luxemburg, Remarque, F. C. Weiskopf, stb. mellett. Amerika, — s ez a meglepő — nagyon jó izlésről tesz tanuságot. A fércművek teljesen hiányzanak. Ugyanez áll Franciaországra, azzal a különbséggel, hogy a klasszikus idegen munkák nagy szerepet játszanak. A legelevenebb az olaszok érdeklődése. Nem vall az olasz lista olyan válogatott izlésre, mint a francia és az amerikai, de sokkal szélesebb körből merit. Azt a benyomást teszi az olaszra for. dított könyvek jegyzéke, mint az a fiatalember, aki mindenünnen szomjasan hordja össze szellemi táplálékait, köztük rengeteg régi és új orosz munkát.

A régi és új oroszokat különben mindegyik nyelv feltünően favorizálja. (Arad)