HU  |   RO  

Romsics Ignác — Horthy Miklós és kora

  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.

 

Dr. Romsics Ignác (akadémikus, Budapest): Horthy Miklós és kora
2009. május 13.
Horthy Miklós, Magyarország 1920 és 1944 közötti kormányzójának megítélése azóta vita tárgya a magyar közéletben, hogy 1919 nyarán Szegeden belépett a Tanácsköztársaság megdöntésére törekvő ellenforradalmi kormányba, és fővezérként elkezdte szervezni a Nemzeti Hadsereget. Az 1920-as évek elején három, egymással ellentétes Horthy-kép közvonalazódott: az ország-mentőé, a véres kezű gyilkosé s végül a felségárulóé, illetve a trónfosztóé.
A Horthy-kultusz csúcspontja az 1938 és 1943 közötti időszakra esett. Ennek a két évtizedes kormányzóság mellett volt egy további fontos oka is: az 1938 és 1941 közti revíziós sikerek. Ekkor az ország-mentő és ország-építő epitheton ornansok mellé ekkor kapta Horthy az ország-gyarapító, illetve a hongyarapító állandó jelzőt.
A marxista történetírás egyértelműen elítélően szól Horthy Miklósról, a történetírás későbbi professzionalizálódása azonban már jótékonyan befolyásolta az előbbi korszak Horthy-képét.
Az 1989–1990-es rendszerváltással az addigi történeti kánon érvényét vesztette, a nemzeti múlt újbóli birtokba vétele elkerülhetetlenné tette a közelmúlt eseményeinek és főszereplőinek újraértékelését.
Az elmúlt tizenöt évben folytatódott a Horthy történelmi szerepe körül 1993-ban, újratemetése évében kibontakozott identitáspolitikai vita. A Horthyval kapcsolatos szimbolikus politizálás legutóbbi fejleményei azok a javaslatok, amelyek köztéri szobrot kívánnak állítani neki. A rendszerváltás óta érzékelhető törekvések Horthy rehabilitálására, illetve kultuszának felélesztésére az ezredfordulóig nem jártak sikerrel, a különféle felmérések tanúsága szerint a magyar közvélemény nagyobb része még mindig inkább negatív, mint pozitív szerepet játszó történeti személyiségként percipiálja.