HU  |   RO  

A Korunk története

  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.

 

A Korunk társadalomtudományi folyóirat 1926 óta jelenik meg Kolozsváron. Jelenleg harmadik folyamánál tart. A három folyam három korszakot különít el a lap történetében, s ezek Erdély kulturális régiójának politikai-történeti alakulásával állnak összefüggésben. A Kolozsvárt elindított folyóirat a 20. század válság-kérdéseire, az erdélyi magyar (és összmagyar) társadalom, Kelet-Közép-Európa modernizációs problémáira kívánt választ adni. A folyóirat legelső, 1926. februári számában megtalálható verdiktum: „fascizmus, bolsevizmus és másnemű diktatúrák” jelentik a legnagyobb veszélyt – máig irányt adó a Korunk szerkesztésében.
 
1. folyam: 1926 februárjától –1940 szeptemberéig.
Szerkesztőség. Alapító szerkesztő: Dienes László (1926–1931. július-augusztus). 1929-ben Dienes munkatársa Gaál Gábor lesz, aki 1931-ben átveszi a folyóirat szerkesztését.
A lap alcímei: Havi Szemle (1926-27-ben; a borító belső oldalán Világnézeti Havi Szemle); Világnézeti és Irodalmi Havi Szemle (1928-tól 1936 októberéig); Tudomány – Irodalom – Művészet – Élet (1936 novemberétől végig).
Jellemzők. Dienes Beköszöntő című szövegében a lap szellemi profilját ahhoz a korszakdiagnózishoz kötötte, melyet így határozott meg: „Korunk gondolkodása, akárhova nyúl, mindenütt problémát talál. […] Problematikus lett körülöttünk az egész világ.” Ez a tipikusan modernista látásmódú programírás határozza meg a lap első folyamának szemléletét: erőteljesen problematizáló, a kortárs, európai jelenségek értelmezésében érdekelt folyóiratot talál ki a kolozsvári szerkesztő, a cikkcímek között pedig igen gyakran tűnnek fel a kozmopolita européer aktualitásigényének megfelelni akaró metaforák: a Korunk cikkei „új” művészetről, gazdasági folyamatokról, „korunk” neurózisáról, hanyatlóban, éledőben levő folyamatokról szólnak, a „korszellemet” akarják palackba zárni.
Az első folyam művészetszemléletében erőteljesen követhető a „technikailag reprodukálható”, gyakorlatokba ágyazott művészeti formák iránti érzékenység: a film, a fénykép, a modern iparművészet, a reklám, a képregény foglalkoztatja a lap szerzőit. Ugyancsak az első folyam Korunkjában alakul ki az a törekvés, hogy a (sokszor művészeti izmusokkal összekapcsolódó) civil mozgalmak érvrendszereit is közvetítse a lap olvasói felé: a feminizmus, az „esperantó mozgalom”, a futurizmus csak kiragadott példák. A folyóirat e korszakának lapszámai igen izgalmas olvasmányt jelentenek abból a szempontból is, hogy milyen álláspontot képviseltek a korszak ideológiai változásainak palettáján.
A korai Korunk írásaiban a marxizmus melletti érvelés finoman vegyül annak kritikájával, a kapitalizmus pozitívumainak elismerése a válságtünetek korai érzékelésével. Az ezredforduló életmódmagazinjain nevelődött olvasó gyakorlati életvezetési elvek iránti kíváncsisága is bőven talál szemezgetnivalót a korai évfolyamok cikkeiben. A szerzők között pedig olyan nevek bukkannak fel, mint Déry Tibor, Faludy György, Hatvany Lajos, József Attila, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Moholy-Nagy László, Max Planck, Szántó György stb. A szerzők nagy része Nyugat-Európa kultúrközpontjaiból tudósít, a Kolozsváron szerkesztett lap európai hálózata még az információáramlás mai feltételei mellett is zavarba ejtő.
 
2. folyam. 1957 februárjától – 1989 decemberéig.
Szerkesztőség: Főszerkesztő: Gáll Ernő (1984/9-ig), Rácz Győző. Főszerkesztő-helyettes: Balogh Edgár. Szerkesztőségi főtitkár: László Béla (1964-71), Ritoók János (1971-81), Jancsik Pál (1985–1989). A lapot szerkesztőbizottság jegyzi 1972-ig. A szerkesztőbizottság tagjai voltak: Bányai László, Victor Cheresteşiu, Csehi Gyula, Demeter János, Kacsó Sándor, Kohn Hillel, Kovács György, Méliusz József, Nagy István, Péterfi István, Szabédi László, Tompa István; 1964 márciusáról Erdélyi László, Gáll János, Kántor Lajos (1965 januárjától), Lázár József, Szabó Sándor, Weiszmann Endre. Bukaresti szerkesztő Aszódy János (1957-69).
Jellemzők: Formai szempontból legszembetűnőbb változás, hogy eltűnik a folyóirat alcíme, a lap ebben a periódusban A Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács Folyóirataként jelenik meg, illetve a tartalom képanyaggal is bővül. E korszak lapszámaiban pontosan követhetők a cenzúra enyhülésének és szigorodásának periódusai. Az 1968-as évfolyam második felében folyamatosan kezdenek elmaradni a kizárólag pártideológia közvetítését szolgáló (gyakran román nyelvből fordított tanulmányok), s ezek csak a hetvenes évek közepén térnek vissza, s a nyolcvanas évek második felétől már nincsen az államfő fotója, róla készült portré nélkül megjelenő Korunk-szám.
Ugyanakkor viszont a korszerűség igénye a világirodalom, kortárs európai filozófia, társadalomtudományos kutatás közvetítésében továbbra is érezhető. A hatvanas évek végén a Korunkban olyan szerzőket fordítanak, mint T. W. Adorno, Umberto Eco, Robert Escarpit, Michel Foucault, Lucien Goldmann, Jürgen Habermas, Martin Heidegger, Marshall McLuhan stb. A magyar szerzők közt található Kerényi Károly, Lászlóffy Aladár, Selye János, Szilágyi Domokos, Tamás Gáspár Miklós, Venczel József. E második korszakot az 1984/85-ös év szerkesztőgárda-cseréje szegmentálja: Gáll Ernő és Balogh Edgár Korunkja helyére Rácz Győző szigorúan központilag irányított Korunkja lép.
 
3. folyam. 1990-től napjainkig.
Szerkesztőség. Főszerkesztő: Kántor Lajos 2008 májusáig, Balázs Imre József 2008 májusától. Az 1990/4-es számtól az új szerkesztőség névsora: Cseke Péter, Jakó Klára, Jancsik Pál (szerkesztőségi titkár), Józsa T. István, Kassay Miklós, Kónya Sándor, Kovács Gyöngy, Salat Levente, Székely Dániel (műszaki szerkesztő), Szilágyi Júlia. A szerkesztőtanács tagjai: Bajor Andor, Cs. Gyimesi Éva, Kolumbán Gábor, Lászlóffy Aladár, Nagy György, Szilágyi N. Sándor, Vetési László. A Balázs Imre József által 2008 májusában átvett szerkesztőség pedig diszciplínák szerint oszlik meg. Tagjai: Cseke Péter, Horváth Andor, Keszeg Anna, Kovács Kiss Gyöngy, Rigán Lóránd, Zakariás Ágota. Gazdasági vezetője 2000 óta Márton Levente Attila.
A lap alcímei: A harmadik folyam a Kultúra – Haza – Nagyvilág alcímmel jelenik meg 2001 januárjáig, ezt követően a jelenleg is használatos Fórum – Kultúra – Tudományra változik.
Jellemzők. Ezt a korszakot az arculat folyamatos újratervezése jellemzi: az 1990-ban még a korábbi fekete-narancssárga kivitelezésben megjelenő Korunk 1991-ben Baász Imre borítótervvel, majd 1992-től 2007-ig megmaradó új dizájnnal jelenik meg. 1992-től az új Korunk máig színváltó Korunk: minden számnak más az alapszíne, az arculat egységét a grafikai elemek állandósága biztosítja.
Az első lapszám euforikus hangulatú cikkeiben Kántor Lajos, Balázs Sándor, Cs. Gyimesi Éva, Visky András fogalmazták meg az új lehetőségeket, a „hatvannégy éves históriához” való viszonyulást. Kántor Lajos Történelmi tévedések (Távlatok?) című szövegében a korai, Dienes- és Gaál-féle Korunkhoz való visszatérés programját fogalmazta meg, s az első Korunk-folyamban az „Európa-ház építésének korai előzményeit” azonosította. Valóban több szempontból is örököse a mai Korunk az egykorinak: a különbségek a koncepció történeti kontextusának változásában azonosíthatók. A megújulás lehetőségét a Korunk arculatának az az eleme biztosította, melyet az új folyam harmadik lapszáma valósított meg először: a tematikus lapszám lehetőségének felfedezését. Ezzel a nemzetközi társadalomtudományos periodikák azon stratégiájához csatlakozott, mellyel a pozitív értelemben vett „amatőr” közönségtől szakosodott közönségek irányába mozdulnak el megőrizve tudománynépszerűsítő tendenciájukat.
A mai Korunk sajátos rovataival és tematikus tömbjeivel a korai Korunk általánosan művelő koncepcióját ötvözi a szaktudományos folyóirat-irodalom sajátosságaival. A kilencven óta megjelent húsz évfolyam számaiban a regionális, kisebbségi és európai identitástudatok definíciói mellett (főként a kezdeti időszakban) idegen kultúráknak, illetve a társadalomtudományok minden területe aktuális kérdéseinek szentelt figyelmet. Képanyaga és a tematikus tömböt szegmentáló szépirodalmi szövegek által az erdélyi, magyar és román, illetve világirodalom kánonát közvetítette, alakította. 2007 1957-től számolva az ötvenedik évforduló miatt ismételt öndefiníciós megnyilvánulások lehetőségét nyitotta meg. Ebben a periódusban a lap szerzői között volt Antonin Artaud, Bacsó Béla, Balassa Péter, Balla Zsófia, Bárdi Nándor, Bécsy Tamás, Benda Kálmán, Bodor Ádám, Jacques Derrida, Egyed Péter, Egyed Emese, Feischmidt Margit, Hans-Georg Gadamer, Gábor Csilla, Gagyi József, Gyáni Gábor, Otto von Habsburg, Heller Ágnes, Jakó Zsigmond, Kányádi András, Kelemen Attila, Kerényi Károly, Keszeg Vilmos, Kovács András Ferenc, Orbán Gyöngyi, Marian Papahagi, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Tompa Gábor, Vajda Mihály stb.