Megjelent a Komp-Press Kiadó újabb könyve

Csapody Miklós

A kolozsvári epizód

Kolozsvári otthonosságomra több mint fél évszázad elteltével tekinthetek vissza, az után, hogy szegedi diákkoromban a Korunkhoz bejáratos lettem. A szerkesztőségbe és a zenés-verses szombat délelőtti tárlatmegnyitókra, de nem a folyóiratba: a diktatúra bukásáig hivatalosan egy voltam a nagy számban érkező idegenek közül „Helgából”, ahogy Magyarországot nevezte a Securitate. Kolozsvári epizódom azóta folytatásos regénnyé terebélyesedett, amit máig olvasok és írok. Ebből a regényből lett ez a könyv is, amely a Korunkban napvilágot látott több mint félszáz tanulmányból, esszéből kínál válogatást – összefoglalókat és közelképeket az erdélyi magyar művelődés 20. századi történetéből: az irodalomalapítás Trianon utáni hőskorszakáról, Bánffy Miklósról, a transzilvanizmusról és az Erdélyi Fiatalokról Jakabffy Elemér, Mikó Imre, Ligeti Ernő és Jancsó Béla, László Dezső, Méliusz József arcvonásaival, élő és holt barátokról: Bálint Tiborról, Páskándi Gézáról, Láng Gusztávról, Kántor Lajosról, Gáll Ernőről, Fábián Ernőről, Gálfalvi Györgyről, Markó Béláról, Cseke Péterről. A Korunkban mindig arról írhatok, ami foglalkoztat, máskor mások könyvéről, mások az enyémről, ők nekem, én nekik. Köszönöm, hogy a lapban otthon lehetek, a szabad bejárás és a fogadtatás nem eléggé megbecsülhető kincs a zárt ajtók korában.       

284 oldal

ISBN 978–606–773–041–8

Modernizmus Erdélyben – társadalom, építés, művészet – megjelent a Korunk októberi lapszáma

A lapszám célja, hogy egy sokrétű, de társadalmi szándékaiban és esztétikájában egyaránt gyakran félreértett mozgalom néhány alapvető erdélyi eredményét tisztázza és újraértékelje, különös tekintettel az épített örökség kérdéseire. Pontosabban annak a kérdésnek a tárgyalása, hogy Bukarest és Budapest földrajzilag, politikailag és szimbolikus értelemben nyilvánvaló hatása mellett mennyire voltak részesei az erdélyi szocializációjú művészek a modernizmus eszméiről folytatott nemzetközi diskurzusnak. Ehhez természetesen a legfontosabb bizonyítékként maguk a megépült épületek szolgálnak. Viszont nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az irodalmi teljesítményeket és beszámolókat sem, amelyek az építészeti terek lélektani, az emberi pszichére gyakorolt hatásáról szólnak. Így kerül a lapszámba Deák Ferenc, Bleyer György és Halász Kálmán mellett Bánffy Miklós is. A modernizmus eszmetörténeti helyének kijelölésében, illetve a modernista ízlés formálásában a hamarosan száz éves jubileumát ünneplő folyóiratnak is kiemelt hely jutott. A lap rendszeresen beszámolt a modernista művészet külföldi fejleményeiről, többször a kor jelentős művészeinek tollából származó cikkek révén. Az összeállítás egyben tisztelgés is ez előtt az örökség előtt. A tartalomból: Anthony Gall – Zuh Deodáth: Egy következetes modern? Kós Károly pályafutása a modernista építés tükrében; Dévényi Tamás: Egy ismeretlen ismerős Kolozsváron. Kozma Lajos társasháza a Majális utcában; Hausmann Cecília: Modern kegyelet A Weinberger mauzóleum és annak egy meg nem valósult terve a Nagyvárad-velencei izraelita temetőben; Mircea Pașca: Bevezetés Nagyvárad két világháború közötti deco-modernista építészetébe; Péterffy Miklós: A Rusu-villa Kolozsváron; Virgil Pop: Bánffy Miklós – a modern ember; Ványolós Endre: Modern (város)építészet az erdélyi széleken, a végeken.

Testképek – megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma

A test ábrázolása és a hozzá kapcsolt képzetek számos megközelítésben váltak
elemzés tárgyává. A lapszám a testkép fogalmának jelentéseit és értelmezéseit
járja körül, ahogyan az egyes területeken, például a művészetekben, a
társadalmi narratívákban vagy a pszichológiában jelenik meg. Kalmár György és
Kassay Réka filmes tanulmányokkal indítanak, hogy aztán a Mű és világa, illetve
a Műhely rovatban újra felbukkanjon a filmművészet: Visky Ábel 2018-as
román filmet, a BBTE Magyar Film és Színházi Intézet doktoranduszai (Benedek
Szabolcs, Farkas Boglárka Angéla, Hatházi Rebeka, Nagy Márton, Sós Timothy)
Virginás Andrea irányításával 2023-as magyar filmeket elemeznek a Magyar
Egyetemi Filmdíj 2025-ös programjának keretében. Egri Petra tanulmánya a
divatmédiában ábrázolt emberi test reprezentációjáról szól, Györgyjakab Enikő
és Kozma Gábor Viktor a színpadon megjelenő testet értelmezik. Kunsági-
Zsohár Anikó és Ferencz Melánia a test lélektani képzeteinek megjelenését
vizsgálja, míg Kányádi András három Casanova-levelet mutat be. A lapszám
további cikkeit Blos-Jáni Melinda, Killyéni András Péter, Szigyártó Erik, Demény
Péter, Vita Emese, László Zsuzsa és Fodor János jegyzi.

Megjelent a Komp-Press Kiadó újabb könyve

Kovács Kiss Gyöngy

A történelem bennünk

A két részre tagolt kötet írásai nagyrészt az Erdélyi Fejedelemség és az azt követő periódus történeti keretébe ágyazódnak úgy, hogy Erdély két, igen meghatározónak tekinthető századának bizonyos históriai aspektusait villantják fel. A tanulmányok között szerepelnek politika-, társadalom-, művelődés- és művészettörténeti vonatkozású szövegek, illetve mikrotörténeti megközelítések, amelyek a városi élet – Kolozsvár, a „civitas primaria” – mindennapjait, egy-egy emblematikus személyiség szerepvállalását vagy a korszak releváns szereplői közti interperszonális kapcsolathálót vizsgálják.

264 oldal

ISBN 978–606–773–021–0

Versailles – Bécs – Párizs – Málta – Romsics Ignác előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata záró előadásának címe Versailles – Bécs – Párizs – Málta. Meghívott előadó Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja. Az előadásra 2025. augusztus 18-án, hétfőn, 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.

Magyar történelem – a „válogatott tizenegy” – megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

FONT MÁRTA:  Az államalapítás: Géza fejedelem és István király kora (970–1083)

NAGY BALÁZS:  A mongol expanzió és a magyarországi tatárjárás

HORVÁTH RICHÁRD:  A „sorsfordító” Mátyás-kor. Hunyadi Mátyás megítélése és az újabb magyar középkorkutatás

B. SZABÓ JÁNOS:  Mohács mérlege

KALMÁR JÁNOS:  Változások Magyarországon a török kor után

GEBEI SÁNDOR:  II. Rákóczi Ferenc viszonya az erdélyi Fejedelemséghez

HERMANN RÓBERT:  1848–49 jelentősége a magyar történelemben

ABLONCZY BALÁZS:  Trianon: egymásra rétegzett balsorsok

GYARMATI GYÖRGY:  Impériumváltás, 1945 – avagy csöbörből vödörbe

EÖRSI LÁSZLÓ:  Az 1956-os forradalom és hatása

ROMSICS IGNÁC:  A rendszerváltás okai és háttere

MŰ ÉS VILÁGA

CSAPODY MIKLÓS:  „eltűnt időmre látok”. Markó Béla: Kufárok a templomban

RANCZ MÓNIKA:  A múzeum helye. Kísérlet egy gadameri gondolat újranyitására

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF:  Kreatív írás – másként (Sasszé)

NAGY ANITA APOLLÓNIA:  A magyar irodalmi modernitás kétarcúsága a századfordulón

ABSTRACTS 

KÉP

KELEMEN ÖRS CSONGOR

„Korunk folyóirat – 2025”

A Korunk Baráti Társaság 2025 augusztus 8-án indítja a „Korunk folyóirat – 2025” projektet, amelyen belül összesen három tematikus lapszám szerkesztése, illetve 1600 példány ingyenes terjesztése valósul meg, tan- és kulturális intézmények részére. Ezekben az intézményekben, illetve az egyesület rendezvényein az érdeklődők díjmentesen juthatnak hozzá a Korunk folyóirathoz.

A projekt támogatója a Kolozsvári Városháza és Helyi Tanács.

Filozófia – itt és most – megjelent a Korunk júliusi lapszáma

A lapszám kortárs filozófiai kérdésekre fókuszál, különös figyelmet szentelve a technológia, az etika és a politikai gondolkodás metszéspontjainak. A tanulmányok a filozófiát mint önismereti gyakorlatot és társadalmi szerepvállalást értelmezik, miközben foglalkoznak a digitális korszak kihívásaival, a manipulációval, az időélmény átalakulásával, valamint a poszthumán és metapolitikai eszmék kritikájával. A szerzők különböző diszciplínákból érkeznek, de közös bennük a filozófia aktuális tétjei iránti érzékenység és a hagyomány újraértelmezésének igénye. A tartalomból: Horkay Hörcher Ferenc: A filozófia filozófiája. Önismeret, életmód, beszédaktus, Csepeli György: A transzhumán művészet tragédiája, Kovács Gábor: A technológia és az emberi állapot, Czigányik Zsolt: Molnár Tamás utópiakritikája mai szemmel, Lányi András: Lassuló idő, Szilárdi Réka: Manipuláció és instrumentalizáció a digitális homlokzatok univerzumában, Házas Nikoletta: Fénykép és etika. Vakfolt az etikatörténetben, rejtett szál a 20. századi fotóelméletekben, Kiss Lajos András: Herr Luzifer, ich bin da! Metapolitika és nekrofília Alekszandr Dugin Heidegger-interpretációjában.

Az idő nyomában – megjelent a Korunk júniusi lapszáma

Az idő emberi létünk egyik legalapvetőbb fogalma, amely számos tudományos értkezesében és művészeti alkotásban, sok életterületen jelenik meg. Értelmezni próbáljuk a múltat és a jövőt, az idő eredetét és az emlékeket, a jelent és a jelenlétet. Az idő fogalma a lapszám mindegyikében felbukkan. Lakatos Artur az időmenedzsment generációs különbségeire világít rá; Újvári Dorottya a fotózás, Gondos Borbála a filmnézés, míg Lázok Klára az olvasás történétének egy szegletébe vezet be. Murai András az 1965-ben keletkezett ikonikus film, az idén épp hatvanéves A tizedes meg a többiek című alkotást értelmezi mai szemmel. Oláh Ildikó a divat, Jancsó E. Katalin a gasztronómia területen jeleníti meg a múltat, míg Ungvári Zrínyi Ildikó tanulmánya a színház világába vezet. A lapszám további cikkeit Csibi László, Gaal György, Gy. Dávid Gyula, Biró Annamária, Benedek István, Vincze Hanna Orsolya, Balázs Imre József és Szalai Miklós jegyzi, Nyerges Gábor Ádám pedig verseit osztja meg az olvasókkal.

Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban (1944–1953) – Murádin János Kristóf előadása

A Korunk Akadémia Fejezetek a magyar történelemből sorozata következő előadásának címe Felejtésre ítélve. Erdélyi magyar civilek szovjet fogságban (1944–1953). Meghívott előadó Murádin János Kristóf történész, egyetemi docens, Sapientia EMTE. Az előadásra 2025. június 3-án, kedden 17 órától kerül sor az Erdélyi Múzeum-Egyesület előadótermében. (Jókai/Napoca u. 2. sz.)

A rendezvény házigazdája Kovács Kiss Gyöngy, főszerkesztő, Korunk.