HU  |   RO  
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.

KORUNK 2015/02 - ÓKORI GONDOLKODÓK


Ókori gondolkodók a Korunk februári számában

 

Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek? A filozófiatörténeti összeállítás a görög-római antikvitás filozófiáját mint az európaiság, európai gondolkodás fő eszmetörténeti gyökerét elsősorban önismereti igénnyel tárgyalja a témakör neves magyar szakértőinek tanulmányai és esszéi formájában. A tartalomból: Mogyoródi Emese: A preszókratikus filozófia mint életmód; Egyed Péter: A filozófia mint önismereti tudomány; Csehy Zoltán: Szerenád, barlang, poétika. Platón és Arisztotelész a modern és a kortárs zenében; Tamás Ábel: Variációk a kulturális identitásra: Catullus; Steiger Kornél: Marcus Aurelius. A traumatizált lélek és a terapeuta; Geréby György: A görög filozófus és az élet; Heidl György: Praetextatus és Paulina, a halhatatlan szerelmesek; Theognisz és Billy Collins versei.

 




KORUNK 2015/01 - MECÉNÁSOK ÉS MESTEREK AZ ERDÉLYI MŰVÉSZETBEN
A régiségben a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői a megrendelők (mecénások) és a mesterek voltak. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével.

Titkosan - nyíltan könyvbemutató
Nyíltan – a titkosszolgálatokról Vannak a könyvek, amelyeket jó szívvel szerkeszt, örömmel ír az ember, és vannak, amelyeket hiába akarná, nem tud elkerülni. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Titkosan – nyíltan, a Korunk – Komp-Press kiadásában a napokban megjelent (az Idea nyomda által szépen kivitelezett, Könczey Elemér grafikáival illusztrált) kötet. Ezt kell mondanom, mind a személyes érintettség, mind az intézményi vonatkozások okán. Noha több év eltelt már azóta, hogy Bukarestben, a CNSAS házában néhány besúgói dosszié a kezembe került (a Hivatalnak előterjesztett Korunk-kutatói terv, a felsőbb jóváhagyás következtében) – az első döbbenet nyomai ma is bennem élnek. Közvetlen munkatársakról, sőt barátokról tudtam meg elhinni nem akart dolgokat. És ahogy mondani szokás, ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A Korunk szerkesztőségével kapcsolatban elmondhatom, hogy a nálunk dolgozókra kiszámolt besúgói arány az átlagosnál jóval magasabbra tehető. (Bár ki tudja, hol milyen mértékű lehetett az ügynökarány…)

KORUNK 2014/12 - HATÁRON TÚLI ROMÁN KÖZÖSSÉGEK
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.

Máté-Tóth András: Vallásnézet. A kelet-közép-európai átmenet vallástudományi értelmezése
Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik.

KORUNK 2014/11 - KOLLABORÁNSOK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN
A nemzetek – főleg a „kis” nemzetek – többsége szívesen látja önmagát hősi pózban, amint viharral, vésszel dacolva, szilárdan őrködik nehezen kivívott függetlenségén, vagy amint hősiesen harcol annak eléréséért/visszaszerzéséért. Holott egyetlen nemzet vagy állam története sem értelmezhető egyetlen modell alapján – vagyis, értelmezhető, de maga az értelmezés válik értelmetlenné vagy hamissá.

KORUNK 2014/10 - DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG
Mi lesz a szép nyomtatású könyvekkel, az antikváriumok és a könyvesboltok polcain való böngészéssel, a frissen nyomtatott könyvek illatával és egyáltalán a könyv testiségével, ha eltestietlenednek a hagyományos médiumok, és ezzel párhuzamosan átalakul maga a szöveg természete is? Ha a digitális szöveg és a nyomtatott még hosszú ideig együtt fognak élni, mint az jelenleg kinéz, hogyan alakul majd a viszonyuk, és melyikük lesz a dominanciaharc valódi győztese? Egyáltalán hogyan befolyásolja az emberi gondolkodást az olvasás és az írás jelenlegi átalakulása? Ezekre és hasonló kérdésekre keres választ a Korunk folyóirat októberi lapszáma, amely a digitális írásbeliség vizsgálata során újragondoltatja a könyvről és az írásbeliség természetéről alkotott felfogásunkat is.

KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei
KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei

KORUNK 2014/09 - (KIS)VÁROSAINK
Erdélyi kisvárosok és a nagyobbak, a székelyföldiek (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely) mellett Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad került a Korunk idei első őszi számának középpontjába. Minthogy pedig átjárhatóvá váltak a határok, és az országhatárok is átjártak fölöttünk, szükségszerűen tágul az a kör, amit a „Városaink” címszó jelent.

KORUNK 2014/08 - HONFOGLALÓ MAGYAROK
A nagy történelmi időtávlat és a viszonylag kevés írásos forrás miatt nehéz pontosan rekonstruálni azt a – magyar történelemben honfoglalásnak nevezett – folyamatot, amely során a magyarság birtokba vette a Kárpát-medencét, jóllehet a történtekkel két, egymástól jelentősen eltérő elmélet is foglalkozik. Hogyan is zajlott a honfoglalás, mik voltak ennek előzményei, hogyan alakult a kalandozások kora, milyen volt a honfoglaló magyarok nyelve, hitvilága-szellemi élete, művészete, milyen eredményeket hoztak a legújabb régészeti kutatások és DNS-vizsgálatok? Ezekre a kérdésekre adnak választ a lapszám tanulmányai.