HU  |   RO  
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.

KORUNK 2015/4 - TÉRKÉP ERDÉLY KÉPZŐMŰVÉSZTÉHEZ


 

A 2015.áprilisi Korunk személyes vallomások és tanulmányok sorával kíván hozzájárulni Erdély képzőművészeti térképéhez. A budapesti Nemzeti Galériában ebben a hónapban megnyíló nagy erdélyi kiállítás (1920–1990) biztosította alkalom egyes törekvések, jelentős alkotói életművek továbbgondolására késztette a szerkesztőt és a neves munkatársakat, festőművészt, szobrászt, keramikust, műkritikust és művészettörténészt, a kétezres évekig, máig tágítva a vizsgált időszakot, időközben lezárult művészpályákra koncentrálva. Így kerül az emlékezés és elemzés középpontjába a Homoród-mentéről Párizsba jutott kiváló szobrászunk, Román Viktor, a Németországban elhunyt egykori kolozsvári művész-tanár, Tóth László és a nagyváradi Jakobovits Miklós. Erdély egész területét átfogó térkép rajzolódik ki a lapszámból, szövegben és színes meg fekete-fehér reprókban. Összefoglalás olvasható a Sepsiszentgyörgyön elindított EMŰK-ről, az Erdélyi Művészeti Központ történetéről. Műmellékletekre kerültek Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Jakobovits Miklós és Márta, Paulovics László, Simon Sándor, Jovián György, Baász Imre, Bencsik János, Vargha Mihály, Ziffer Sándor (borító) munkái, Miklóssy Gyula (In memoriam Kusztos Endre) és László Miklós fotói. A képzőművészeti összeállítás szerzői: Banner Zoltán, Balázs Imre József, Damokos Csaba, Jakobovits Márta, Jovián György, Kántor Lajos, Kolozsi Tibor, Markó Béla, Murádin Jenő, Németh Júlia, Nevelő Judit, Portik Blénessy Ágota, Sümegi György, P. Szabó Ernő, Szücs György, Ujvárossy László és Vargha Mihály. András Sándor, Sárközi Mátyás és Tóth László (Dunaszerdahely) prózája, Lövétei Lázár László verse képviseli a szépirodalmat.

 




KORUNK 2015/03 - MAGYAROK A SZÉTSZÓRTSÁGBAN
A lapszám szerves továbbgondolása a 2014 júniusában felvetett kérdéseknek. A Szigetek, szórványok, zárványok az erdélyi és bánsági magyar szórványlét bemutatására, a túlélési esélyek tudatosítására vállalkozott. A Magyarok a szétszórtságban pedig a témakör észak-amerikai és nyugat-európai megközelítésekre épül, a civil társadalmi önszerveződések és intézményépítési tapasztalatok bemutatására törekszik.

KORUNK 2015/02 - ÓKORI GONDOLKODÓK
Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek?

KORUNK 2015/01 - MECÉNÁSOK ÉS MESTEREK AZ ERDÉLYI MŰVÉSZETBEN
A régiségben a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői a megrendelők (mecénások) és a mesterek voltak. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével.

Titkosan - nyíltan könyvbemutató
Nyíltan – a titkosszolgálatokról Vannak a könyvek, amelyeket jó szívvel szerkeszt, örömmel ír az ember, és vannak, amelyeket hiába akarná, nem tud elkerülni. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Titkosan – nyíltan, a Korunk – Komp-Press kiadásában a napokban megjelent (az Idea nyomda által szépen kivitelezett, Könczey Elemér grafikáival illusztrált) kötet. Ezt kell mondanom, mind a személyes érintettség, mind az intézményi vonatkozások okán. Noha több év eltelt már azóta, hogy Bukarestben, a CNSAS házában néhány besúgói dosszié a kezembe került (a Hivatalnak előterjesztett Korunk-kutatói terv, a felsőbb jóváhagyás következtében) – az első döbbenet nyomai ma is bennem élnek. Közvetlen munkatársakról, sőt barátokról tudtam meg elhinni nem akart dolgokat. És ahogy mondani szokás, ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A Korunk szerkesztőségével kapcsolatban elmondhatom, hogy a nálunk dolgozókra kiszámolt besúgói arány az átlagosnál jóval magasabbra tehető. (Bár ki tudja, hol milyen mértékű lehetett az ügynökarány…)

KORUNK 2014/12 - HATÁRON TÚLI ROMÁN KÖZÖSSÉGEK
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.

Máté-Tóth András: Vallásnézet. A kelet-közép-európai átmenet vallástudományi értelmezése
Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik.

KORUNK 2014/11 - KOLLABORÁNSOK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN
A nemzetek – főleg a „kis” nemzetek – többsége szívesen látja önmagát hősi pózban, amint viharral, vésszel dacolva, szilárdan őrködik nehezen kivívott függetlenségén, vagy amint hősiesen harcol annak eléréséért/visszaszerzéséért. Holott egyetlen nemzet vagy állam története sem értelmezhető egyetlen modell alapján – vagyis, értelmezhető, de maga az értelmezés válik értelmetlenné vagy hamissá.

KORUNK 2014/10 - DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG
Mi lesz a szép nyomtatású könyvekkel, az antikváriumok és a könyvesboltok polcain való böngészéssel, a frissen nyomtatott könyvek illatával és egyáltalán a könyv testiségével, ha eltestietlenednek a hagyományos médiumok, és ezzel párhuzamosan átalakul maga a szöveg természete is? Ha a digitális szöveg és a nyomtatott még hosszú ideig együtt fognak élni, mint az jelenleg kinéz, hogyan alakul majd a viszonyuk, és melyikük lesz a dominanciaharc valódi győztese? Egyáltalán hogyan befolyásolja az emberi gondolkodást az olvasás és az írás jelenlegi átalakulása? Ezekre és hasonló kérdésekre keres választ a Korunk folyóirat októberi lapszáma, amely a digitális írásbeliség vizsgálata során újragondoltatja a könyvről és az írásbeliség természetéről alkotott felfogásunkat is.

KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei
KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei