HU  |   RO  
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.
  • : Function split() is deprecated in /services17/webpages/util/k/o/korunk.site.aplus.net/public/modules/i18n/i18nstrings/i18nstrings.module on line 490.

KORUNK 2015/03 - MAGYAROK A SZÉTSZÓRTSÁGBAN


 

A lapszám szerves továbbgondolása a 2014 júniusában felvetett kérdéseknek. A Szigetek, szórványok, zárványok az erdélyi és bánsági magyar szórványlét bemutatására, a túlélési esélyek tudatosítására vállalkozott. A Magyarok a szétszórtságban pedig a témakör észak-amerikai és nyugat-európai megközelítésekre épül, a civil társadalmi önszerveződések és intézményépítési tapasztalatok bemutatására törekszik.

Aki olvasta az amerikai szétszórtságból hazanéző, majd hazatemetkező Cseh Tibor szellemi hagyatékát bemutató írást, az nem lepődik meg ezen a címválasztáson, és arra számíthat, hogy a közvetlenül 1989 előtti és utáni Kárpát-medencei magyar emigráció eseménytörténetével találkozhat Cseh Tibornak az 1989 táján megfogalmazott felismerése alapján: „Mostantól kezdve az utak nem Nyugat felé vezetek, hanem hazafelé.” A Kárpát-medencébe.

A szerzők nem ismeretlenek a Korunk olvasói előtt. Köztük vannak az Amerikai Magyar Baráti Közösség (negyven évvel ezelőtti) alapítói és mai vezetői (Éltető J. Lajos történész, Ludányi András politológus-történész, Kovalszki Péter orvos, szerkesztő, diaszpóra-kutató), Lauer Edith, az Amerikai Magyar Koalíció egyik alapítója, a Kárpát-medencei történelmi nemzeti közösségek emberi jogainak szorgalmazója és az MTA külső tagja, Sárközy Mátyás író.




KORUNK 2015/02 - ÓKORI GONDOLKODÓK
Mi élő (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szelleméből? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e főbb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek?

KORUNK 2015/01 - MECÉNÁSOK ÉS MESTEREK AZ ERDÉLYI MŰVÉSZETBEN
A régiségben a műalkotások létrejöttének meghatározó szereplői a megrendelők (mecénások) és a mesterek voltak. A művészettörténeti kutatás kezdeteitől fogva alapcéljául tűzte ki e szereplők azonosítását szoros összefüggésben a műalkotások elemzésével.

Titkosan - nyíltan könyvbemutató
Nyíltan – a titkosszolgálatokról Vannak a könyvek, amelyeket jó szívvel szerkeszt, örömmel ír az ember, és vannak, amelyeket hiába akarná, nem tud elkerülni. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Titkosan – nyíltan, a Korunk – Komp-Press kiadásában a napokban megjelent (az Idea nyomda által szépen kivitelezett, Könczey Elemér grafikáival illusztrált) kötet. Ezt kell mondanom, mind a személyes érintettség, mind az intézményi vonatkozások okán. Noha több év eltelt már azóta, hogy Bukarestben, a CNSAS házában néhány besúgói dosszié a kezembe került (a Hivatalnak előterjesztett Korunk-kutatói terv, a felsőbb jóváhagyás következtében) – az első döbbenet nyomai ma is bennem élnek. Közvetlen munkatársakról, sőt barátokról tudtam meg elhinni nem akart dolgokat. És ahogy mondani szokás, ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A Korunk szerkesztőségével kapcsolatban elmondhatom, hogy a nálunk dolgozókra kiszámolt besúgói arány az átlagosnál jóval magasabbra tehető. (Bár ki tudja, hol milyen mértékű lehetett az ügynökarány…)

KORUNK 2014/12 - HATÁRON TÚLI ROMÁN KÖZÖSSÉGEK
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztőségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követően interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztői koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költők, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.

Máté-Tóth András: Vallásnézet. A kelet-közép-európai átmenet vallástudományi értelmezése
Máté-Tóth András (1957) teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora és a Bécsi Egyetem magántanára. Könyvében az elmúlt 25 esztendő kelet-közép-európai vallási és egyházi változásaival és ezek elméleti megközelítéseivel foglalkozik.

KORUNK 2014/11 - KOLLABORÁNSOK A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN
A nemzetek – főleg a „kis” nemzetek – többsége szívesen látja önmagát hősi pózban, amint viharral, vésszel dacolva, szilárdan őrködik nehezen kivívott függetlenségén, vagy amint hősiesen harcol annak eléréséért/visszaszerzéséért. Holott egyetlen nemzet vagy állam története sem értelmezhető egyetlen modell alapján – vagyis, értelmezhető, de maga az értelmezés válik értelmetlenné vagy hamissá.

KORUNK 2014/10 - DIGITÁLIS ÍRÁSBELISÉG
Mi lesz a szép nyomtatású könyvekkel, az antikváriumok és a könyvesboltok polcain való böngészéssel, a frissen nyomtatott könyvek illatával és egyáltalán a könyv testiségével, ha eltestietlenednek a hagyományos médiumok, és ezzel párhuzamosan átalakul maga a szöveg természete is? Ha a digitális szöveg és a nyomtatott még hosszú ideig együtt fognak élni, mint az jelenleg kinéz, hogyan alakul majd a viszonyuk, és melyikük lesz a dominanciaharc valódi győztese? Egyáltalán hogyan befolyásolja az emberi gondolkodást az olvasás és az írás jelenlegi átalakulása? Ezekre és hasonló kérdésekre keres választ a Korunk folyóirat októberi lapszáma, amely a digitális írásbeliség vizsgálata során újragondoltatja a könyvről és az írásbeliség természetéről alkotott felfogásunkat is.

KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei
KORUNK – KOMP-PRESS új könyvei

KORUNK 2014/09 - (KIS)VÁROSAINK
Erdélyi kisvárosok és a nagyobbak, a székelyföldiek (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Székelyudvarhely) mellett Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad került a Korunk idei első őszi számának középpontjába. Minthogy pedig átjárhatóvá váltak a határok, és az országhatárok is átjártak fölöttünk, szükségszerűen tágul az a kör, amit a „Városaink” címszó jelent.