HU  |   RO  

KORUNK 2015/7 - TENGEREK ÉS EMBEREK
A tenger emberek millióinak életét meghatározó tény, és emberek milliárdjainak képzeletét foglalkoztató archetípus.

KORUNK 2015/6 - MAGYAR FILOZÓFUSOK
A Korunk, amelyben egykor Polányi Károly, Sinkó Ervin, Ferenczi Sándor, Jászi Oszkár és Lukács György is publikált, ma is képes reprezentatív és aktuális képet nyújtani a magyar filozófiáról. Júniusi lapszáma „holt szerzok gondolatainak történeti leltára” helyett a mai (európai és magyar) kultúrában szellemileg hatékonynak bizonyult filozófusok gondolati teljesítményeire összpontosít.

KORUNK 2015/5 - 1945: VÉG ÉS KEZDET
1945 a világtörténelem egyik legnagyobb fordulópontja. A májusi német és az augusztusi japán fegyverletétellel véget ért a II. világháború, amely a haditechnika fejlodése és a harc totális, a hátországra és a polgári lakosságra is kiterjesztett jellege miatt sokkal több emberi áldozattal és anyagi pusztulással járt, mint az I. világháború vagy az emberiség bármely más fegyveres konfliktusa.

KORUNK 2015/4 - TÉRKÉP ERDÉLY KÉPZOMUVÉSZTÉHEZ
A 2015.áprilisi Korunk személyes vallomások és tanulmányok sorával kíván hozzájárulni Erdély képzomuvészeti térképéhez. A budapesti Nemzeti Galériában ebben a hónapban megnyíló nagy erdélyi kiállítás (1920–1990) biztosította alkalom egyes törekvések, jelentos alkotói életmuvek továbbgondolására késztette a szerkesztot és a neves munkatársakat, festomuvészt, szobrászt, keramikust, mukritikust és muvészettörténészt, a kétezres évekig, máig tágítva a vizsgált idoszakot, idoközben lezárult muvészpályákra koncentrálva.

KORUNK 2015/03 - MAGYAROK A SZÉTSZÓRTSÁGBAN
A lapszám szerves továbbgondolása a 2014 júniusában felvetett kérdéseknek. A Szigetek, szórványok, zárványok az erdélyi és bánsági magyar szórványlét bemutatására, a túlélési esélyek tudatosítására vállalkozott. A Magyarok a szétszórtságban pedig a témakör észak-amerikai és nyugat-európai megközelítésekre épül, a civil társadalmi önszervezodések és intézményépítési tapasztalatok bemutatására törekszik.

KORUNK 2015/02 - ÓKORI GONDOLKODÓK
Mi élo (és mi halott) ma az ókori európai filozófia szellemébol? Aktuálisak, aktualizálhatóak-e fobb gondolati vívmányai, vagy ezek értéke éppen a mai gondolkodásmódunkhoz mért, viszonylagos idegenségben, másságban rejlik, amely által saját történeti esetlegességünkkel is szembesítenek?

KORUNK 2015/01 - MECÉNÁSOK ÉS MESTEREK AZ ERDÉLYI MUVÉSZETBEN
A régiségben a mualkotások létrejöttének meghatározó szereploi a megrendelok (mecénások) és a mesterek voltak. A muvészettörténeti kutatás kezdeteitol fogva alapcéljául tuzte ki e szereplok azonosítását szoros összefüggésben a mualkotások elemzésével.

Titkosan - nyíltan könyvbemutató
Nyíltan – a titkosszolgálatokról Vannak a könyvek, amelyeket jó szívvel szerkeszt, örömmel ír az ember, és vannak, amelyeket hiába akarná, nem tud elkerülni. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Titkosan – nyíltan, a Korunk – Komp-Press kiadásában a napokban megjelent (az Idea nyomda által szépen kivitelezett, Könczey Elemér grafikáival illusztrált) kötet. Ezt kell mondanom, mind a személyes érintettség, mind az intézményi vonatkozások okán. Noha több év eltelt már azóta, hogy Bukarestben, a CNSAS házában néhány besúgói dosszié a kezembe került (a Hivatalnak eloterjesztett Korunk-kutatói terv, a felsobb jóváhagyás következtében) – az elso döbbenet nyomai ma is bennem élnek. Közvetlen munkatársakról, sot barátokról tudtam meg elhinni nem akart dolgokat. És ahogy mondani szokás, ez még csak a jéghegy csúcsa volt. A Korunk szerkesztoségével kapcsolatban elmondhatom, hogy a nálunk dolgozókra kiszámolt besúgói arány az átlagosnál jóval magasabbra teheto. (Bár ki tudja, hol milyen mértéku lehetett az ügynökarány…)

KORUNK 2014/12 - HATÁRON TÚLI ROMÁN KÖZÖSSÉGEK
A diaszpóra évszázada? – teszi fel a kérdést Vasile Sebastian Dâncu kolozsvári szociológiaprofesszor, és egyben üdvözli a Korunk szerkesztoségének kezdeményezését, hogy a Szigetek, szórványok, zárványok címmel megjelent lapszámát (2014. 6.) követoen interkulturális párbeszédet nyitott a román diaszpóra identitása kapcsán. A szerkesztoi koncepció három pillérre épít: elméleti-történeti tanulmányokra, helyszíni tudósításokra, valamint a külhoni román költok, írók és tudósok (egy részének) a bemutatására.